Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Dozmat, római katolikus templom (Szekér György)

Szekér György DOZMAT, RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM Azonossági szám: 56. A Szent György tiszteletére szentelt dozmati plébániatemplom a település északnyugati végén, a falu és az Arany-patak völgye fölé emelkedő dombon áll. (203-205. kép) A falu az Árpád-korban királyi várbirtok volt, 1238-ban az ismert adatok szerint már kisnemesi birtokosai is voltak, akik a királyi várszolgákkal pereskedtek.

1 A falu három részből állt, Toronydozmat (1352-1355), Egyházasdozmat (1416), Kisdozmat (1430) volt az egyes részek neve.

2 A több más kisebb birtokos mellett kiemelkedő, a magát a településről elnevező Dozmati család magvaszakadta (1442 előtt)

3 után több szombathelyi várnagy is részbirtokosa volt, közöttük a legjelentősebb 1465 után Thejedi Imre.

4 A 15. század végén leánynegyed révén a Rajkiak is részbirtokosok,

5 majd 1513-ban Thejedi Imre részét a leányági örökösök, Ákosházi Sárkány Ambrus fiai kaptáké 1546-ban Erdődi Péter csapatai raboltak Dozmat faluban,

7 1576-ban pedig Batthyány Ferenc és Boldizsár a falu határain belüli földeket foglaltak el.

8 Az 1416. évi Egyházasdozmat említés a falu templomára utaló első közvetett írásos adat. Az egyház Szent György titulusa 1453-ban bukkan fel először,

9 plébánosa 1457-ben Ferenc,

10 1591-ben Márton.

11 Az 1674. évi Tormásy-féle vizitáció szerint „... nincs rendes tetőzet, sem jó falak, s a torony is ledőléssel fenyeget."

12 1690-ben a falut és templomát nagy tűzvész pusztította.

13 Az 1697-ben a Kazó-féle vizitáció szerint „... Temploma ... romos állapotú és elhagyott. Tornya már összedőlt ... A sekrestye teljesen lerontva. A szentély boltíves, ... Tető majdnem semmi ...".

14 A templomot 1710-ben, az eretnekektől való visszafoglalás után „renoválták".

15 A 18. században több fázisban bővítették, először 1750 körül „restaurálták",

16 az ekkor kialakult állapotot rögzíti az 1756. évi Batthyány-féle vizitáció: „Bolthajtásos, kőből, zsindelyes, téglázott padozattal. Tornya, kórusa téglából, szószéke fából. A torony falazott, nyugaton a templom egyetlen kapuja fölött emelkedik. A kórus a templomba van befalazva ... most pedig ép lévén vastag cement oszlop áll ki a falból ... a sekrestye boltívesen épített. A templom födele tulipánná képezve, mint Vépen. Elől rajta Palásty Ferenc és neje, Váradi Erzsébet címere. ... Régi templom, de a hagyomány szerint egy juhász kosa pénzbe ütközött, azon restaurálták. Azért kívül délről a templom falában cementből kosfejek láthatók."

17 A templom külsején végzett műemléki épületkutatások

18 tisztázták az épület fő építési periódusait. Az Árpád-korban épült templom egyhajós hosszházához keleten azzal egyenlő szélességű, félköríves apszis kapcsolódott eredetileg, a déli oldalon az ásatás során mintegy másfél méter hosszban előkerült falmaradványa alapján. Az épület gazdag tagolású és díszítésű kapuja a nyugati oldalon nyílott, tornya a kapu felett emelke-