Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)
Vas megye műemlékeinek töredékei 1. - Bevezetés (Lővei Pál)
házashollóson római oltárlapot is beépítettek a gótikus templom falába. Jakon a templom alapozásában számos, a közeli Savaria/Szombathely római maradványaiból származó faragványt használtak fel, a felmenő' falakban feliratos római kövek figyelhetők meg, és a templom egyes díszei is római kövek újrafaragásával készültek. 9 Meszlenben a középkori falazatban használtak fel római téglákat és tetőcserép-darabokat, több teljesen ép tégla és egy feliratos kőfaragvány (3. kép) került elő a szentélynek, illetve a déli kapu átalakításának barokk kori falazatából 10 ; az épület falában korábban egy római domborművet őriztek. Ez utóbbihoz hasonlóan más esetekben is egy-egy jellegzetes, díszesebb faragvány már régóta ismert és látható is spolium-kéní az épületek falában (Vassurány, r. k. templom, sírkő lovas domborművei: 4. kép; Sámfáivá [Hannersdorf, Burgenland], r. k. plébániatemplom, oroszlánszobor 11 : 5. kép; Felső-Kethely [Neumarkt im Tauchental, Burgenland], r. k. plébániatemplom, feliratos és figurális kőtáblák a torony falában, melyekről már a 18. században mint régen ott lévőkről számolt be a canonica visitatio 12 ; a régi [Szombathely-fszentkirályi templom falában Schoenvisner István rajzolt le római sírkövet 13 : 6. kép). A dozmati templom északi hajófalában Lipp Vilmos 1873-ban írta le Publius Maecius Sabinusnak, a XV. Apollinaris légió veteránjának a sírkövét, amelyet később Paulovics István kezdeményezésére kibontottak, és a szombathelyi Savaria Múzeumba szállítottak. 14 Az elhanyagolt épületek falazataiból a vakolat alól kilátszhatnak a bennük építőanyagként másodlagosan felhasznált, római faragványok (Alsóújlak, temetőkápolna, feliratos töredék a szentély diadalívének északi oldalán 15 : 7. kép). A csempeszkopácsi r. k. templom helyreállítása során a szentély feltöltéséből került elő római sírkő töredéke. (8. kép) A szombathelyi Iseum melletti oszlopsor két gránit oszlopa ma a jáki templom mellett található, egyikük cserkészemlékművé alakítva, a másik a földön hever, és a község első világháborús emlékműve is hasonló oszloptöredék felhasználásával készült. 16 (9-11. kép) A Szombathely közelében fekvő bogáti kastély parkjában sudarasodó, márványból faragott oszlop feküdt a földön a közelmúltbeli múzeumba szállításáig - minden bizonnyal a park egykori díszítéséhez tartozó, másodlagosan felhasznált darab. (12. kép) A szombathelyi Szent Márton-templom különböző középkori periódusainak falaiban nagyobb mennyiségben találhatók római építőanyagok, téglák, kőfaragványok, így szentélyének délkeleti sarkába falazva római szobortalapzatot mértek fel, a gótikus sekrestyeajtó befalazásából pedig feliratos római sírkő töredékét bontották ki. 17 A római kőfaragványok középkori újrafelhasználása természetesen nem korlátozódik Vas megyére, az egykori római birodalom részét képező Dunántúl területén mindenfelé lehetett és lehet erre példákat találni. 18 (A legismertebb ilyen emlék a székesfehérvári ún. Szent István-szarkofág, á kora román kőfaragás legmonumentálisabb magyarországi emléke, amelyet római szarkofágból faragtak át a 11. században. 19 ) Vas megye római maradványai és kőfaragványai mégis kivételes szerepet játszottak a magyarországi ókor-recepció történetében. A Rómában tanult Szily János szombathelyi püspök 20 az új székesegyházának és rezidenciájának építése során, 1778-1783 között előkerült savariai római kőfaragványokat az új palota udvarán létesített kőtárban helyeztette el. Ellentétben az antikvitás iránti általános humanista érdeklődés, sőt rajongás által életrehívott és részben I. Mátyás uralkodói legitimációs törekvései szolgálatába is állított, reneszánsz felirat- és kőfaragvány-gyújteményekkel, 21 ez volt az első már valóban tudományos igénnyel létrehozott magyarországi lapidarium. 22 A palota földszinti sala terrena-'yÁwdk falait a püspök megbízásából 1784-ben Dorffmaister István
