Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Celldömölk, középkori bencés apátsági templom romjai (Kozák Károly, Lővei Pál)

A templom romjai a Sághegy irányában, a település szélén levő mezőn állnak. A kissé szabálytalan, téglalap alakú hajó keskenyebb, a sokszög öt oldalával záródó szentélyben végződik, amelynek belső oldalán gótikus vakárkádok helyezkednek el (itt voltak a falfestmények, ma már csak az északiban mutatkoznak csekély maradványok), kívülről pedig támpillérek erősítik falait. A szentélyben három keskeny ablak alsó része is látható, hasonlóak lehettek a hajó lepusztult falaiban is. A hajó nyugati homlokzata előtt zömök torony helyezkedett el, amely a hajó középtengelyétől kissé eltér. A torony az első emelet magasságáig ma is áll, alsó részét négyszögletes profilú, zömök bordájú keresztboltozat fedi. Északi és déli oldalán egy-egy középre helyezett, félköralaprajzú falfülke van, előtte a fal hosszában végig futó kőpadkával. Ezeknek a végeinél, a falszögletekben álltak egykor a boltozati bordákat tartó oszlopok, amelyek fejezeteinek és lábazatainak fészkei ma is jól megfigyelhetők. Az 1960. évi ásatás során felszínre került a lepusztult északi fal maradványa. Megtaláltuk a diadalív alapjait, alatta pedig annak irányától kissé eltérő, déli irányban folytatódó falmaradványt találtunk, amely valószínűleg nem tartozik szervesen a jelenleg ismert maradványokhoz. Ennek közelében II. Antonius aquileiai érsek ezüst dénárját ( 1401 -1418) találtuk 1,30-1,40 m mélységben.

10 A pénz jóval a feltételezett padlószint alatti mélységből került elő, ami azt is jelentheti, hogy a jelzett időben valamilyen építkezés történhetett a templomon. A diadalív vonalában téglapadló maradványait tártuk fel. A szentély felé eső téglák magasabban voltak, ami arra utal, hogy az kissé emelt szintű volt. Ebben az árokrészben néhány római, peremes téglatöredéket is találtunk.

11 A szentélyben agyagos réteget találtunk az oltárnak megfelelő helyen, amit az elpusztult oltár alapozásával hozhatunk kapcsolatba. Feltártuk a szentély alapfalát, amely a sokszögzáródású, gótikus fal alatt egy korábbi, félköríves záródású szentély meglétét bizonyítja.

12 A román kori szentély falát szépen megmunkált kváderkövekből építették, nyomait a gótikus falsík kiromlásainál és a hajó csatlakozási pontjainál is megfigyeltük. Belső oldalán egy 30 cm széles, 1,10 m magas kőpadka futott körbe. Az oltár környékén bolygatás nyomai mutatkoztak. Kutatóárokkal feltártuk a torony felmagasított küszöbét, a mélyebb szintre vezető lépcsőfokokat, a téglapadló maradványait, a hajóba vezető bejárat küszöbét és a karzatot tartó déli pillér alapjait. A torony belsejében a téglapadló szintjéig letisztítottuk az újkori törmelékréteget. A torony nyugati falán, a sarkok közelében egy-egy gerendafészek-szerű nyílást figyeltünk meg a jelenlegi járószint felett. A déli oldalon lévő felett, 1,55 m magasságban egy elfalazott bejárat van, amelyen keresztül egykor felmehettek a torony emeletére. Ma már csak a bejárattól induló, a torony nyugati falában vezető, majd az előbb említett elfalazott bejáratnál kelet felé forduló lépcsőn juthatunk az emeletre. Sehol nem találtunk olyan falakat, amelyek alapján kolostorépületre következtethetnénk. A templom építéstörténetére vonatkozólag a következő építési periódusokat határozhatjuk meg. Az első templom félköríves szentélyű volt, belül körbefutó padkával, a hajó méretei pedig megegyeztek a ma ismert alaprajz méreteivel. A hajó ma is látható maradványai úgy a kő anyagát, mint a falszövetet tekintve elütnek a toronytól és a gótikus szentélytől. Keményebb és nagyobb méretű kövekből építették, mint a tornyot és a szentélyt, amelyeknek kőanyaga eléggé egységesnek tűnik. A hajó falainak szerkeze-