Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Celldömölk, középkori bencés apátsági templom romjai (Kozák Károly, Lővei Pál)

te két nagyméretű kvádersor közti öntött falazat. A hajó eredeti bejáratából csekély maradvány még megfigyelhető. A hengertag által keretezett, eredetileg félkörös ívmezőt pedig minden bizonnyal dombormű díszítette, hasonlóan a csempeszkopácsi r. k. templom díszkapujához. A hajó nyugati homlokzata előtt álló, román kori toronyról kétségtelenül megállapítható, hogy később építették, mint az ugyancsak román kori templomot. Építésének korát a 13. század dereka tájára teszik.

13 A boltozat formai és szerkezeti vizsgálata, valamint a déli oldalon még jól kivehető, lizénás, ívsoros párkánnyal lezárt homlokzat a korhatározás helyességét bizonyítja. E templom, s főleg a torony építése a Dunántúlon folyó, 12-13. századi bencés építkezések közé sorolandó, és kis méretei ellenére felfedezhető kapcsolata Lebennyel, Pannonhalmával és Jakkal a nagyobbak közül, a kisebbek közül pedig a Baranyainé által már említett Szent György-hegyi, Szent Kereszt tiszteletére szentelt templommal, amelyet ugyancsak a bencések építettek. Még egy 13. századi építménnyel mutat igen erős kapcsolatot a torony. A győri püspöki palotában levő úgynevezett menekülőfolyosóval, amely egy éppen olyan falban felvezető lépcső, mint amilyen a celldömölki középkori templom tornyában felvezet az emeletre. Ezt a szerkezeti megoldást hazai viszonylatban a 13. századra jellemző építészeti részletnek tartjuk. Az említett két építmény között azonban a falszövet, az építőanyag, a morzsolódó felületű bazalttufa (amelyet minden bizonnyal közös helyen, a Sághegyen bányásztak) és a sötét színű, szabályos alakúnak mondható kövek között vakító fehérnek tűnő, mészdús habarcs hasonlósága - az említett lépcsők szerkezeti azonossága mellett - kétségtelenné teszi a szoros kapcsolatot. Elképzelhető, hogy ugyanaz a műhely dolgozott mindkét helyen.

14 A torony építési idejéül ilyenformán elfogadható lenne az alapítási évként is említett 1252, ha azt bizonyító erejű adat, oklevél támasztaná alá. Mindenesetre alapítási időként nem fogadható el semmiképpen sem ez az időpont, mert a torony építése előtt már állott a félköríves szentélyű templom, amelyről feltehető, hogy a 12. században épült. Alaprajzi elrendezése, a toronytól elütő falszövete, a falrakás módja - amelyben még halszálkás falszövet is található - nem zárja ki ezt a lehetőséget. Itt említjük meg azt a hagyományokra támaszkodó adatot, amely szerint a dömölki apátságot II. vagy III. Béla alapította volna.

15 Hasonló adat régebbi szerzőknél is előfordul. Amint a fentiekből látjuk, az épület vizsgálata nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a hagyománynak van valami történeti magja, legalábbis az, hogy a templom építése az egyik említett király idejében történt. A templom méretei ugyan némileg ellene mondanak annak a lehetőségnek, hogy királyi alapítású a monostor. Természetesen a kérdés nyitva áll, és még számtalan lehetőség mutatkozik a kutatás számára. Feltehető ugyanis többek között az is, hogy a hagyomány által említett király IV. Béla, aki a tatárjárás után adományaival segítette az apátság, legalábbis a feltehetően 1252 táján épült torony felépítését, amelynél talán a védelmi szempontokat is figyelembe vették. Ezzel kapcsolatban szükséges még egyszer felvetni a torony nyugati homlokzatán mutatkozó, elfalazott bejárat (küszöbe a jelenlegi járószinttől 1,55 m magasságban van) kérdését, amelynek rendeltetésére vonatkozólag a rendelkezésünkre álló régészeti, ásatási adatok alapján nem tudunk választ adni. Minthogy ez az elfalazott bejárat a közepén levő „főkapu"val egy időben készült, ennek szerepe esetleg az lehetett, hogy ezen keresztül jussanak fel a kegyúri karzatra, mégpedig a „főkapu" mellőzésével, ahonnan a falba épített lépcső indul, s így a toronynak ezen a bejáratán keresztül kívülről is megközelíthető le-