Horler Miklós: Budapest 1. budai királyi palota 1. Középkori idomtégla töredékek (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 4. Budapest, 1995) (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 4. Budapest, 1998)
Középkori idomtéglák Budán (Duma György)
4. táblázat A kiscelli agyagok kémiai összetételének jellemző' értékei %-ban N=17 Megnevezés Min. Max X s s 2 Si0 2 54,5 63,0 58,22 2,43 5,54 AI2O3 15,6 22,1 18,99 1,84 3,21 Fe2Û3 5,0 7,3 6,09 0,61 0,35 CaO 7,3 12,4 10,00 3,14 3,13 MgO 2,0 4,2 3,09 0,72 0,49 K20+Na20 2,3 5,5 3,46 1,16 1,27 középérték: x szórás (N—1): s szórásnégyzet (N): s 2 zőkkel azonosan, derékszögű koordinátarendszerben ábrázoltuk. Az adott rendszerben az agyagoknak megfelelő pontok, kissé megnyúlt, viszonylag zárt halmazt képeznek (B), (2. ábra). Az agyagok csoportjában a pontok regressziós kapcsolata a csoport közepes tömörségét mutató 0=0,67 értékű korrelációs koefficienssel jellemezhető. A grafikus ábrázolásban feltüntettük a P2=5% szinten megválasztott konfidenciahatárokat, melyek az összetartozó pontokat 95% biztonsággal közrefogják. Jól megfigyelhető a kiterjedt agyagelőfordulás különböző bányáiból származó alsó és felső agyagrétegek hasonlósága vagy eltérése. Az ábrán öt külszíni fejtés felső sárga színű rétegeinek: 4, 6, 8, 11, az alattuk fekvő kékesszürke rétegeknek azonos sorrendben: 5, 7, 9, 12, pontok felelnek meg, az 1-3 és 13-16 pontok felső rétegekből származó agyagok. AZ IDOMTÉGLÁK ÉS AZ AGYAGELŐFORDULÁS KAPCSOLATA Az idomtéglák és a kiscelli agyagok kapcsolatát a kémiai összetevők hasonlósága vagy eltérése alapján a matemaikai statisztika módszereivel vizsgáltuk. A számítások azt mutatták, hogy az idomtéglák és a budai agyagok megfelelő kémiai összetevőinek átlagértékei között P=0,1% szinten - az Fe2Û3 tartalom kivételével - szignifikáns eltérés nincs. A hasonlóság kifejezésre jut az idomtégla-anyagokra és az agyagokra egyaránt jellemzőnek tekintett három kémiai összetevő, - a kovasav, az alumíniumoxid és kalciumoxid - mennyiségének relatív valószínűségi megoszlásában is. Az értékek grafikus ábrázolásánál szembetűnő, hogy azok az agyagoknál és az idomtégláknál közel azonos területen fekszenek (3-5. ábrák). Ha a jellemzőnek tekintett három kémiai összetevő százalékos megoszlása alapján az idomtéglák (A) és a budai agyagok (B) teljes csoportját azonos koordinátarendszerben közösen ábrázoljuk, akkor a két csoport átlagpontjai (xi, X2) igen közel esnek egymáshoz. Koordinátáik eltérése: (yi— y2)=l,53%, (xl—x2)=0,69%, a különbség nem szignifikáns (7. ábra). E számítások alapján az agyagok és az idomtéglák szoros kapcsolata kétségtelenné válik.
