Horler Miklós: Budapest 1. budai királyi palota 1. Középkori idomtégla töredékek (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 4. Budapest, 1995) (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 4. Budapest, 1998)
Középkori idomtéglák Budán (Duma György)
A budai (kiscelli) agyagok és az idomtéglák feltételezett nyersanyagának hasonlóságát az égetett agyagok és az idomtéglák vékony csiszolatain párhuzamosan végzett ásvány-kőzettani vizsgálatok is alátámasztották. A mindkét csoportban megtalálható tengeri üledékre utaló törmelék hasonló jellege, ősmaradványként a foraminiferák jelenléte, és az azonos ásványtársulások közös eredetüket igazolják. Optikai módszerekkel vizsgáltuk az agyagok és az idomtéglák színének változását, oxidáló atmoszférában történő égetés folyamán. Az égetett termékek színére a vörös (615 nm), zöld (535 nm), és a kék (470 nm) színek remissziójának mértékét tekintettük jellemzőnek. A fotometriás úton meghatározott értékeket hőmérséklet függvényben, derékszögű koordinátarendszerben ábrázoltuk (6. ábra I, II, III. görbék). A folyamtot az IBK (CIE) - rendszerben meghatározott színkoordináták alapján színháromszögben is követtük. E vizsgálatok mindkét csoportnál azonos jellegzetességeket mutattak, ami ugyancsak alátámaszthatja az agyagok és idomtégla agyagok hasonlóságáról alkotott leltevésünket. A vörös színűre égő agyagok égetési hőmérsékletének utólagos meghatározására kialakított optikai módszerünk alapján a vizsgált idomtéglák égetési hőmérséklete közel sem egységes, 850-1000 °C hőmérséklethatárok között változó, kivételesen meghaladja az 1000 °C-ot (6. ábra). A téglák változó színárnyalataiban is jól érzékelhető eltérő égetési hőmérséklet, az anyag porozitásában nem jut kifejezésre. A budai (kiscelli) agyagokra jellemző, hogy a porozitás (P) illetőleg vízfelvevőképesség (V) mértéke 800-1000 °C hőmérséklethatárokon belül gyakorlatilag azonos marad (6. ábra, IV., V. görbék). Az ismertetett természettudományos vizsgálatok eredményei alapján bizonyosra vehető, hogy az idomtéglákhoz feldolgozott nyersanyag a budai (kiscelli) agyagelőfordulás valamelyik bányájából származott. Ez a körülmény kizárja annak a lehetőségét, hogy azok a külföldről származó téglák csoportjába tartozzanak. 12-13 Az adott koordinátarendszerben az egyes téglaidomokat és az agyagbányákat jelző pontok csoportosulása alapján, a téglákhoz feldolgozott agyag kitermelésének helyét a kiterjedt agyagelőforduláson belül Budapest belterületén levő Bécsi út környékére lehet valószínűsíteni. A bánya helyének ismeretében nem lehet többé kétséges a Budán történt előállításuk sem. A szóban forgó agyagelőfordulás említett változékonysága miatt azonban aligha képzelhető az idomtéglák - anyagi jellemzőinek alapján kialakítható viszonylag zárt csoportjáról az a feltevés mely szerint: . a téglacsoport időben mintegy 150 évet foglal össze..." 24 A természettudományos vizsgálatok alapján is valószínűbb az a már korábban említett megállapítás, mely a kérdéses téglákat a XV. század valamely rövidebb építési periódusához kapcsolja." E megállapítást alátámaszthatja Borbála császár és királynő - Zsigmond hitvesének - 1427. - évből származó levele, melyet sajátos képességű téglavetőjével, idomtéglakészítővel kapcsolatban írt. 23 26 Köszönettel tartozom Nagy Emesének és Zolnay Lászlónak - Budapesti Történeti Múzeum - a tanulmánnyal kapcsolatos segítő munkájukért. Duma György