Horler Miklós: Budapest 1. budai királyi palota 1. Középkori idomtégla töredékek (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 4. Budapest, 1995) (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 4. Budapest, 1998)
A budai királyi palota középkori idomtégla töredékei - IX. A középkori város idomtéglái - X. Művészettörténeti párhuzamok - 1. A budai idomtéglák és a középkori Magyarország idomtéglái
Iákat. Bordák, zárókövek, konzolok, ajtókeretek, az ablakok mér mű vei, vakmérmuves karzatmellvéd és oltármenza készültek idomtéglából. Szalónak környékén több helyiségben is feltűnnek az idomtégla elemek, így Felsőkéthely (Neumarkt im Tauchental), Schandorf, Neudau, Máriafalva (Mariasdorf), Sámfáivá (Hannersdorf) falusi templomaiban, Schielleiten és Thomasberg várában, a kőszegi Szent Jakab templomban, valamint a várban a 15. század második feléből illetve a 16. század elejéről." A szomszédos Ellerbachok birtokain ebben az időben szintén idomtéglákkal építkeztek. A birtok központjában, Monyorókeréken (Eberau) ugyancsak a pálos kolostorból, a plébániatemplomból, valamint a várkápolnából ismerünk konzolokat, bordákat és zárókövet. Monyorókerék környékén a pinkakertesi (Gaas), a szentpéterfai, az alsóbeledi (Unterbildein) és a németlövői (Deutsch Shützen) templomokban találunk idomtégla boltozatot, illetve nyíláskereteket. 100 Meg kell említeni a Kanizsaiakat is, akiknek itteni építkezéseit ugyan kevésbé ismerjük, de a borsmonostori (Klostermarienburg) ciszterci apátság felújításán idomtéglákat használtak, úgyszintén a csepregi plébániatemplomban is előkerültek idomtégla boltozatelemek. 101 Ezek az építkezések szorosan összefüggenek egymással, amit a sokszor méretazonosságig hasonló formák és az azonos szerkesztésű hálóboltozatok és karzatmellvédek igazolnak. A Dunántúlról máshonnan is ismerünk idomtéglát, de csak szórványosan, a jövő kutatásai feltehetően még továbbiakat is feltárhatnak. A Baranya megyei Nagyharsány templomának 15. század végi bővítésénél idomtéglákat használtak. A városlődi kartauzi kolostor anyagából kapubéllet, falpillér és bordák töredékeit őrzik a veszprémi múzeum kőtárában. Mosonmagyaróváron a Hansági Múzeum kőtárában található néhány bordatöredék. Ezenkívül a veszprémi Szent Katalin domonkos apácakolostor szentélyének boltozata is idomtéglákból készült. 102 A másik vidék, ahol nagyobb, összefüggő területen tűnnek fel az idomtégla elemek, Erdélyben található, elsősorban a szász székek, illetve a velük szomszédos székely székek területén. A szász templomok 15. század végi építkezéseinél előszeretettel készítettek különféle későgótikus boltozatokat idomtégla bordák segítségével, mit például Prázsmár (Tartlau, Prejmer), Nagybaromlak (Wurmloch, Valea Viilor), Szászbogács (Bogeschdorf, Bágaciu) és Szászfehéregyháza (Deutschweisskirch, Viscri) templomaiban. 103 Különösen jól ismerjük Dávid László jóvoltából Udvarhelyszék építészetét. 104 A vidéken a 15. század végén a legtöbb helységben kibővítették, illetve beboltozták a templomokat. A bővítések mindenütt kőből épültek fel, a hálóboltozatokat ellenben sokhelyütt idomtégla bordákból készítették el. A sok példa közül megemlítjük Homoródjánosfalvát (Ionesti), Patakfalvát (Valeni), Rugonfalvát (Rugánesti), Agyagfalvát (Lutita). Küsmödön (Cusmed) és Homoródszentmáronban (Martinis) nyíláskerettöredékek is előkerültek. (46. kép d-f) Az idomtéglák általános használatából egy közelben levő város műhelyére következtethetünk, amely falusi megrendelésekre is dolgozott. Vigyáznunk kell azonban arra, hogy Udvarhelyszék és a szász templomok építészetét a róluk írt munkák jóvoltából jól ismerjük, szemben a szomszédos vidékek (pl. Marosszék, Csíkszék, vagy Fogaras) építészetével. így például ismerünk idomtéglákat az alvinci (Vintu de Jos) domonkos kolostorból is. 105 Az erdélyi idomtéglahasználat határait tehát nem tudjuk még pontosan körvonalazni.
