Horler Miklós: Budapest 1. budai királyi palota 1. Középkori idomtégla töredékek (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 4. Budapest, 1995) (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 4. Budapest, 1998)

A budai királyi palota középkori idomtégla töredékei - IX. A középkori város idomtéglái - X. Művészettörténeti párhuzamok - 1. A budai idomtéglák és a középkori Magyarország idomtéglái

során is előkerült néhány igen egyszerű profilú idomtégla töredék.

95 Tehát a városban is előfordult az idomtégla, de kapcsolatot a királyi palota idomtégláival egyelőre nem tudunk kimutatni. X. MŰVÉSZETTÖRTÉNETI PÁRHUZAMOK 1. A BUDAI IDOMTÉGLÁK ÉS A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁG IDOMTÉGLÁI Amióta a magyarok tartós anyagokból építkeztek, már használtak téglát is. A legkorábbi bencés monostorok, falusi templomok között jónéhány téglából épült, és az első „kővárak" között is számosnak építőanyaga tégla. Ha a kapósszentjakabi, somogyvári bencés monostorokra, Karcsa, Csaroda vagy Csempeszkopács templomaira, illetve Körösszeg, Simontornya vagy Kereki várára gondolunk, olyan épületek jelennek meg előttünk, amelyek téglából készültek, a kőépületekkel teljesen azonos elvek szerint.

96 Az igényesebb díszítéseket és a bonyolultabb tagozatokat azonban kőből faragták ki, és ezek a kőfaragványok csak a szegényebb, kevésbé díszített épületekről hiányoznak. Idomtéglákat is készítettek ekkor, de csak nagyon egyszerűeket, oszlopok dobjait, lábazati párkányokat, néha elszedett ablakkereteket is. Érdemes azonban megfigyelnünk, hogy ezeket az idomtéglákat általában az épület falazótégláiból alakították ki. Ez a fajta építkezés a 11. századtól a 15. századig folyamatosan tartott, és csak a 15. század végén jelentek meg a változatos formájú, kőfaraványokat helyettesítő idomtéglák, tehát az olyan jellegű építőanyag, amelyet Budán is használtak. Nyugat-Magyarország az egyik terület, ahol - feltehetően a késő-gótikus hálóboltozat elterjedésével összefüggésben — az idomtéglák feltűnnek. Az idomtéglák ilyen célú alkalmazása bajor területekről indult ki a 15. század első felében és osztrák valamint stájer közvetítéssel jutott el a század második felében Nyugat-Magyarországra. A boltozat elemein kívül az épületek egyéb tagozatait is idomtéglából készítették el. Az ilyen jellegű építkezések központjai egy-egy rangosabb család birtokai, illetve az általuk alapított vagy patronált kolostorok voltak, de a környék városi és falusi építkezéseit is befolyásolták.

97 Egervár környékén a 15. század utolsó harmadában és a 16. század elején működött egy idomtéglát előállító műhely, amely az Egerváriak építkezéseihez kötődött. A műhely alkotásai közé sorolhatjuk az egervári ferences kolostor, az egervári vár (feltehetően a várkápolna), a fancsikai vár melletti kápolna és a csácsbozsoki plébániatemplom idomtégláit, valamint feltehetően a vasvári domonkos kolostorban talált töredékeket is. Ezeken az építkezéseken idomtéglából készítettek kétféle bordatípust, záróköveket, boltozati gyámokat, nyíláskereteket, ablakmérműveket és párkányokat. (46. kép a-c) Főleg gótikus formákkal dolgoztak, de ismerték a reneszánsz formákat is, amint arra Egerváron találunk példát.

98 Szalónak (Stadtschlaining) környékén ugyanebben az időben a Baumkircherek építkezésein alkalmaztak idomtéglákat. Szalónakon a legtöbb idomtéglát tartalmazó épület a pálos kolostor, emellett a várban és a plébániatemplomban is találunk idomtég-