Horler Miklós: Budapest 1. budai királyi palota 1. Középkori idomtégla töredékek (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 4. Budapest, 1995) (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 4. Budapest, 1998)

A budai királyi palota középkori idomtégla töredékei - VIII. A harmadik csoport

szívpajzsot családja szokása szerint. A töredékünk szívpajzsában látható két mancsot tehát joggal tarthatjuk a Szapolyai-címer farkasa két mellső lábának és az alsó kis dudort pedig a hármas halom apró töredékének. János király címere eredeti állapotában tehát szívpajzsában a negyedelt mezőkben a két Szapolyai-címerállatot, a farkast és az egyszarvút ábrázolta. (45. kép) A nagypajzs is negyedelve volt, bal alsó mezőjében a dalmát címer szerepelt. További két mezőjét kikövetkeztethetjük, hiszen az elveszett pólyás töredéket joggal tarthatjuk ugyanezen címer részének, ezenkívül feltétlenül szerepelnie kellett az egyik mezőben a hármas halmon álló kettős keresztnek. Három mezőről tehát biztosan tudjuk, hogy mit ábrázolt, a negyedikről azonban csak elképzeléseink lehetnek. Nagypecsétjére János király kis pajzsokban Magyarország, Dalmácia, Szlavónia, Szilézia, Galicia és Kunország címereit helyeztette el.

90 Ezek közül bármelyik szerepelhetett a negyedik mezőben. Az elveszett címerkorona zárta le a címert, és azt hiszem, az ívelt gyümölcsfüzért is a címer részeként képzelhetjük el. Ebben az esetben a füzért koszorúban helyezhetnénk el a címer körül, ahogy arra Szamosújváron is láthatunk példát.

91 János király címere körül itt két angyal egy levelekből és gyümölcsökből font koszorút tart. A rondellát és kaputornyát az írott források és a régészet tanúsága szerint János király emeltette.

92 A korábban itt állt kaputorony vagy az 1529. és 1530. évi ostromokban sérülhetett meg, vagy annyira korszerűtlennek és gyengének ítélték, hogy János király építésze lebontatta, majd rondellával és új helyen épült kaputoronnyal cserélte fel a korábbi védőművet. Talán az építész itáliai származása volt az oka, hogy a kapun elhelyezett címert téglából készítették el. Észak-Itáliában a korszakban általánosan elterjedt az épületekre helyezett kerámiadíszítés. Nem az ezen a tájon amúgy is általános idomtégla használatra gondolunk, hanem a terrakotta épületszobrászatra, a finomabb kivitelezésű domborművekre. A most ismertetett töredékek ilyen finomabb épületszobrászati műnek a maradványai. IX. A KÖZÉPKORI VÁROS IDOMTÉGLÁI Bár munkánk célja a királyi palota idomtégláinak ismertetése volt, mégis szeretnénk röviden bemutatni azt a néhány idomtégla töredéket, amelyek a város, vagyis a mai Várnegyed területén kerültek elő. A Hadtörténeti Múzeum udvarán az egykori Szombatpiac egyik elpusztult polgárházát tárta fel Bencze Zoltán. A telek közvetlenül a belső városfalhoz csatlakozott, és itt a fal külsejéhez illesztett törökkori emésztőgödör alján találtak egy idomtégla töredéket.

93 (100.785. kat. sz., 379-380. kép) Anyaga és mintája is különbözik az eddig megismert idomtégláktól. Szélén kímatagos párkány fut, belsejét pedig szalagfontos minta borítja, amely tökéletes mása a reneszánsz kőfaragványoknak. Úgy tűnik annak pótlására, vagy olcsóbb utánzására készült. Ezzel a téglával teljesen egyező mintájú töredéket talált a Fortuna u. 18. számú épület régészeti kutatása során Altman Júlia.

94 (100.786. kat. sz.) Minthogy a királyi palotából hasonló töredéket nem ismerünk, ezek a darabok feltehetően egy városi épületről származnak és a város területén eddig még ismeretlen építési technikáról tanúskodnak. Nem is egyedül, mivel a közeli Helyőrségi (középkorban Mária Magdolna) templom bontása