Horler Miklós: Budapest 1. budai királyi palota 1. Középkori idomtégla töredékek (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 4. Budapest, 1995) (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 4. Budapest, 1998)
A budai királyi palota középkori idomtégla töredékei - VII. A második csoport
kori kerámia. A lezuhant ívkövek tanúsítják, hogy a vermet a kaputorony összedőlt falai töltötték fel. A reneszánsz kőfaragvány származhatott a torony falaiból is, hiszen a fennálló falakban szintén megfigyelhetünk hasonló köveket másodlagosan beépítésben. A pusztulás valamelyik ostrom során következett be. Bár pontosan keltező leletet nem sikerült feltárni, mégis leginkább az 1686. évi ostrom rombolásaira gondolhatunk. Ekkor a bajorok ostromának fő súlya éppen ide esett, a rondellát teljesen szétlőtték, és a kaputorony is súlyosan megsérült, ahogy azt azon a Hallart-Wening féle metszeten láthatjuk, amely a palotát délről ábrázolja az ostrom közben. 78 Az omladékból kiemelt téglák ezek szerint valószínűleg a kaputornyot díszítették, és a torony falaival együtt az ostrom során a verembe zuhantak. Ezt a következtetést támasztja alá az a tény is, hogy a palota területén sehol másutt nem tártak fel ezekhez hasonló idomtéglákat. Csupán a századforulón Hauszmann Alajos által összegyűjtött téglák között találni egy töredéket, amely a gyümölcsfüzéres ív része volt, pontosabb lelőhelyét azonban nem ismerjük. Könnyen elképzelhető, hogy a rondella kaputornya helyén állt kerti lak építésekor találták. 79 Az itt feltárt tégláknak anyaga is, megformálása is, mintái is különböznek a palotában nagyszámban előkerült idomtégláktól. Anyaguk rétegesen elválik, szemben a többi, homogén anyagú téglával, ívelt díszítőelemeket találunk a többi tégla között is, de azoknak a hátoldaluk tömör, egyenes, míg a kaputornyban feltártaké domborúan ívelt, csak egy vékony lemez. A mintát kézzel és kis, árszerű szerszámmal készítették, nedves állapotban, égetés előtt. A zsúfolt levél és gyümölcsfüzér is elüt a többi tégla erősen stilizáló, „levegősebb" díszítésétől. Szerencsére a címer segítségével jól meghatározhatjuk a kaputorony idomtégláinak korát. A csücskös talpú pajzs a 16. század előtt nem fordul még elő, ennél még többet árul el a szívpajzs osztása. A szívpajzsban középkori uralkodóink mindig családi címereiket helyezték el, ezen belül osztást először IL Ulászló alkalmazott, aki hasította a pajzsot bizonyos esetekben, például egyes tallérjainak címerein, de a Jagellók is legtöbbször osztás nélkül használták a szívpajzsot. 80 I. Ferdinánd király ritkán használt osztott pajzsot, de ebben az esetben ő is csak kettéhasította a szívpajzsot. 81 Szapolyai János családi címerét viszont gyakran negyedelte, ahogyan már elődei is. A Szapolyai címer két önálló címerből tevődött össze, amelyek eredete nem tisztázott. Szapolyai Imre sírkövén, amely 1487 körül készült, a halott nádor zászlót tart a kezében, rajta sok kis halomból egy farkas fél teste ágaskodik ki, szája előtt hold, háta mögött csillag. A halott lábához két címerpajzsot helyeztek, az egyiken egy ágaskodó egyszarvút ábrázoltak. A másikon a zászlón látható címert faragták ki, csakhogy itt a farkas három halomból emelkedik ki. 82 Szapolyai István 1499 táján készült sírkövén a zászlón az egyszarvút, az egyik lábnál a farkast láthatjuk, a másik lábnál negyedelt pajzsban felváltva helyezték el a két címerállatot. 83 (43. kép) Pecsétjeiken is ebben a három formában használták címerüket, István nádor 1495-ös pecsétjére az egyszarvút, 1492-ben a negyedelt pajzsot vésték, és Szapolyai János is felváltva használta a három formát. 84 Nagy pecsétjének szívpajzsán a negyedelt pajzsot láthatjuk 85 (44. kép), úgyszintén 1527-es titkos pecsétjén is. 86 A szamosújvári váron a farkast ábrázoló címerét helyezték el. 87 Egy 1529-ből származó brassói nyomtatványon negyedelt pajzsban a pólyás címert, a hármas halmon a kettős keresztet és a két Szapolyai-címerállatot láthatjuk. 88 János király pénzein szerepel önállóan a farkas is, az egyszarvú is, de a negyedelt pajzs szintén előfordul. 89 Mint láttuk, uralkodóink közül egyedül János király negyedelte a
