Horler Miklós: Budapest 1. budai királyi palota 1. Középkori idomtégla töredékek (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 4. Budapest, 1995) (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 4. Budapest, 1998)
A budai királyi palota középkori idomtégla töredékei - VI. Az első csoport - 3. Keltezés és az idomtéglákból készített épületek helye
Megállapíthatjuk, hogy a nyéltüskével a hármas halomba szúrt villásszárú kereszt ábrázolása a 14. század második felétől jelenhetett meg. Ennél korábbi keltezés valószínűtlen, hiszen a hármas halom címerábrázoláson Nagy Lajosnál előbb nem tűnik fel. A címerképpel a XV. század közepéig találkozhatunk, mert ezután a lóhereívet a valódi halom váltja fel. A kőfaragványok keltezési bizonytalanságai miatt szándékosan zártam ki a vizsgálatból eddig egy kőtöredéket, amely Budáról származik és pontos párja a téglacímernek 69 (42. kép). Hármas osztású ablak szemöldökkövén a lépcsősen kiképzett egyik felső sarokban helyezték el a kettős keresztes címert, míg a másik sarokban a kilencszer vágott pajzs látható. A hasonlóság azért is fontos, mert ez az egyetlen, az idomtéglacímerrel megegyező építészeti ábrázolás. Keltező éréke tehát ennek a hasonlóságnak nagy. A címert tartalmazó lépcsős szemöldökgyámos ablak igen jellemző példája az ún. közép-európai stílusnak, eredete a 14. századi Csehországban felvirágzó parieri építészetben található meg. Hasonló szerkezetű ablakok fordulnak elő az 1370-80-as években épített zólyomi váron. A tagozat puritán, „grafikus" kiképzése pedig további diósgyőri és visegrádi egyenes zárású ablakokkal rokon. 70 A budai ablakkal kapcsolatban újabban felmerült a 15. század második évtizedére keltezés lehetősége is. 71 Szinte bizonyos, hogy a két címert más-más mester, sőt építőműhely készítette. Az azonban bizonyos, hogy a két címer egymáshoz közeli időpontban készülhetett, hiszen, mint láttuk, idővel a címerábrázolások részletei is változtak. Az idomtéglák keltezése szempontjából igen fontos a két címer egyezése, mivel megerősíti az elsősorban uralkodói pecsétek ábrázolásaira támaszkodó heraldikai vizsgálat eredményeit. 3. KELTEZÉS ÉS AZ IDOMTÉGLÁKBÓL KÉSZÍTETT ÉPÜLETEK HELYE Összefoglalva mindazt, amit az első csoport idomtégláinak készítési idejéről megtudhattunk, mindenekelőtt azt kell látnunk, hogy közvetlen adatok nem állnak rendelkezésünkre. A királyi palota területén sehol sem tártak fel eredeti elhelyezésben idomtéglát, az írott források pedig nem emlékeznek meg idomtéglákat tartalmazó épületekről. Áttekintettük, mit lehet régészeti és heraldikai módszerekkel megtudni erről a kérdésről és mindkét esetben bizonyos tág időhatárok közötti, de lényegében egymással megegyező eredményt kaptunk. Az idomtéglából készült kettős keresztes címer heraldikai vizsgálata a 14. század közepe és a 15. század közepe közötti korszakot jelölte meg a címer készítési időpontjául. A régészeti feltárások megfigyelései megerősítik és tovább pontosítják a heraldikai vizsgálat megállapítását. Mindenekelőtt szintén kizárják a 13. századi keltezést. Az idomtéglák nem származhatnak a Gerevich László által feltételezett 13. századi palotaépületekből. Az ásatásokon feltárt legkorábbi réteg, amelyben idomtéglát találtak, a 15. század második felében keletkezett. A feltételezett 13. századi palota viszont elpusztult, vagy lebontották legkésőbb a 14. század közepén, hiszen a 14. század épületei alatt vannak azok az épületnyomok, amelyeket a hipotetikus 13. századi palotával hozott Gerevich összefüggésbe. A feltételezett 13. század épületeknek tehát teljesen el kellett pusztulniuk, mivel ugyanazon a területen a 14. században már új épületek emelkedtek. A
