Horler Miklós: Budapest 1. budai királyi palota 1. Középkori idomtégla töredékek (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 4. Budapest, 1995) (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 4. Budapest, 1998)
A budai királyi palota középkori idomtégla töredékei - VI. Az első csoport - 2. Heraldikai támpontok
Fontos megfigyelnünk még azt, hogy a három halmot nem választották el egymástól, felületük tagolatlan, és a keresztből alányúló tüske sem bontja meg ott felületüket, ahol a keresztet a halmokra állították. Ezért a három halom tulajdonképpen egy talapzat, amelyen a kereszt áll. Jelen esetben ennek formája a gótikában általánosan elterjedt lóhereív. A magyar címer hármas halmáról írt tanulmányában Kumorovitz L. Bernát mutatta ki, hogy a III. Béla óta használt kettős kereszt ábrázolás alá helyezett különféle talapzatok, mint például korona, három lépcsőfok, félkörív és egyéb geometriai idomok után Nagy Lajos idején bukkan fel a lóhereív, amelyből a későbbiek folyamán a hármas halom kialakult. 56 Nagy Lajos első kettős pecsétje a hármas halom legkorábbi ábrázolása, amely a király uralkodásának első évében, tehát 1342-ben készült. 57 (38. kép) Lajos király idejéből ezután több emléken is viszontláthatjuk a hármas halmot, mindig tagolatlan formában, így második kettős pecsétjén (1363) 58 (39. kép), ahol egy liliomot helyeztek az ív belsejébe, a Képes Krónika miniatúráin több mint tízszer 59 (40. kép), ugyanígy az oxfordi Secretum secretorum kódexben, amely 1370 és 1382 között készült. 60 Mégsem állítható egyik címerkép sem párhuzamba a budai téglatöredékkel, mert ezeken a kereszt a talpán áll a halom tetején, esetleg kevéssel fölötte lebeg, de a villás alsó szár hiányzik, és hiányzik a nyéltüske is. Pedig nyéltüskét már III. Béla egyik dénárján is láthatunk 61 , sőt Károly Róbert harmadik kettős pecsétjén (1331) a téglatöredékkel egyező villástalpú, nyéltüskével ellátott keresztet ábrázoltak, de a hármas halom nélkül. 62 Korban továbbhaladva Mária királynő első kettős pecsétjén találkozunk a hármas halom Nagy Lajos pecsétjével egyező képével és a halom nélküli kettős kereszttel is. 63 Az ábrázolás Zsigmond uralkodása alatt formálódott tovább, a király hosszú uralkodása alatt a halom többféle változatban is előfordult. Zsigmond kettős pecsétéin a két szélső ív szélesen elnyúlik, sőt homorú ívvel csatlakozik a címerpajzs széléhez. 64 Ez a változás is Kumorovitz L. Bernát elméletét bizonyítja, a kereszt talapzatát még nem tartják halomnak, csupán a kor divatja szerint alakítható tartóelemnek. A Lajos király alatt megjelent lóhereívvel is találkozhatunk még, például az 1401-ben a bárók által használt Magyarország Szentkoronájának pecsétjén. 65 Címerünkkel teljesen egyező ábrázolás egyedül I. Ulászló király titkospecsétjén tűnik fel: az osztott címerpajzs baloldali mezőjében villásszárú, nyéltüskés kereszt mélyed a kisméretű, tagolatlan hármas halomba. (41. kép) Az ábrázolás tehát az egyéb formai változatok mellett tovább élt a 15. század 40-es éveiben is. 66 A század közepéről származó emlékeken már azt figyelhetjük meg, hogy a hármas ívet egymástól elválasztják, majd akár lebegő helyzetben is a kereszt alá illesztik, vagyis az ív valódi halommá válik. Az országos tanács 1446-os pecsétjén láthatjuk a legkorábbi osztott halmokat 67 , majd később Mátyás király idején a halmokat már csak ebben az ábrázolási formában figyelhetjük meg. Néhány példa a számos Mátyás-kori emlék közül: Mátyás 1464-es aranybullája, trónkárpitjának címere, vagy az Augustinus kódex (1485-90) címere. 68 A keresztet ebben az időben sokféleképpen ábrázolták. Megmaradt a villáskereszt, sőt a villák néha egészen szélesek, mint például Mátyás aranybullájának címerében. Feltűnik egy olyan kereszt is, amelynek végei spirálokkal csavarodnak vissza. A 15. század második felétől pedig egyre többször a kereszt felső szárát hosszabbra rajzolják az alsónál. Időrendet azonban nem lehet felállítani az ábrázolások között, mert egyszerre léteztek.
