Horler Miklós: Budapest 1. budai királyi palota 1. Középkori idomtégla töredékek (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 4. Budapest, 1995) (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 4. Budapest, 1998)

A budai királyi palota középkori idomtégla töredékei - VI. Az első csoport - 2. Heraldikai támpontok

gyűrűtag osztotta kétfelé a pillért, ezalatt pedig karéjos díszítés helyezkedett el. A méreteket figyelembevéve folytathatjuk is a kiegészítést, és felül egy kis fíálétoronnyal zárhatjuk le a falpillért. A fiálécsúcsokból és fogazott fiálépártázatból összeállítható fiatorony szélessége ugyanis megegyezik a falpillér szélességével. A főpárkány szintjén egy újabb gyűrűtag kapcsolta össze a falpillért és az azt lezáró fiáiét. (100/5. szerk. kat. sz.) Az is elképzelhető, hogy ezek a fiáiéval lezárt falpillérek nem a homlokzatot tagolták, hanem nagyméretű kapu oldalain emelkedtek. Falpillérek, faltagoló oszlopok és boltozati elemek (100.552-701. kat. sz.) Összeállítható egy faltagoló háromnegyed oszlop, amelyet szőlőfürtökkel díszített fejezet zárt le. (36. kép) Félnyolcszögű falpilléreket is rekonstruálhatunk azonos szélességben, amelyek szintén növényi díszítésű fejezettel záródtak. (37. kép) A falpillérekkel egyező szélességű félnyolcszögű heveder elemekkel is rendelkezünk. Esetleg ide tartozhat egy négyzetes falpillér is, amelyet címerpajzsos fejezet zárt le. A legvalószínűbb, hogy földszinti árkádok pilléreihez tartoztak ezek a falpillérelemek, de az is elképzelhető, hogy termek belsejében helyezkedtek el. Amennyiben a belsőkben álltak, úgy tarthattak síkmennyezet alátámasztására szolgáló hevedereket. Megjegyzendő, hogy zárókövet vagy bordaösszemetsződést nem találtunk a töredékek között. Ha árkádokat díszítettek, akkor azokkal az íveket díszítő elemekkel együtt képzelhetjük el őket, amelyeket az ablakoknál már megemlítettünk. Áttekintésünk végére érve megállapíthatjuk, hogy az idomtégla töredékek többsége az egykori épületek homlokzataihoz tartozhatott. Szándékosan használunk többesszámot, mivel úgy gondoljuk, hogy az egyes alkotóelemek: ablakok, párkányok méretbeli sokfélesége és mintaváltozatainak gazdagsága feljogosít erre. Az idomtégla építészet egyik nagy előnye és egyben jellemzője a „sorozatgyártás", amint azt a művészettörténeti kapcsolatokkal foglalkozó fejezetben látni fogjuk. Egy-egy homlokzaton csupán egyféle párkány alatti díszítés képzelhető el, és az ablakok is sorozatban készültek egy-egy épület számára. Rekonstrukciós kísérleteink nyomán elég jellegzetes épülethomlokzat-típusra lehet következtetni. A földszinten árkádívek sorakoztak, az árkádok alatt díszes kapuzat volt található. Az árkádívek fölötti szinteken kevésbé díszes és igen gazdagon dekorált ablakcsoportok helyezkedtek el, a főpárkány alatt pedig ivsoros fríz futott végig. Mindezt függőlegesen keskeny falpillérek tagolták, amelyek a főpárkányt is áttörve kisméretű és díszítetlen fiatornyokkal emelkedtek a tető fölé. 2. HERALDIKAI TÁMPONTOK A nagy idomtéglacsoporthoz egyetlen címertöredék tartozik, amely a keltezéshez segítséget nyújthat. A címer a hármas halmon álló kettős keresztet, Magyarország címerét ábrázolja (100.1. kat. sz., 57. kép). Szerencsénkre a címerábra legérdekesebb része, alja maradt ránk, amely a legtöbb megformálásbeli változatosságot mutatja az egyes korszakokban. Ezen a töredéken a kereszt aljának villás végződését láthatjuk, a két villa közül pedig hegyes tüske nyúlik ki, amelyet a hármas halom tetejébe döftek.