Horler Miklós: Budapest 1. budai királyi palota 1. Középkori idomtégla töredékek (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 4. Budapest, 1995) (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 4. Budapest, 1998)
A budai királyi palota középkori idomtégla töredékei - VI. Az első csoport - 1. A töredékek értelmezése, rekonstrukciós kísérletek - Párkányok - A homlokzatok falpillérei
burkolólapokat csavart hengertag elemek (100.297-305. kat. sz.) és tagozott elemek (100.77. kat. sz.) keretezték, az egész díszítés külső szélén pedig tagozott elemek (100.307-343. kat. sz.) és kúszólevelek futhattak (100.279-292. kat. sz.). Ezekről is elmondható, hogy egyéb ívelt épületrészen, kapun, árkádíven is elhelyezhetők. A legdíszesebb ablakokon vakmérmuves ívmezőket alkalmaztak (100/1. szerk. kat. sz.). 55 (23-25. kép) Sajnos a rengeteg töredékből csak néhány teljes mintát lehetett összeállítani. Annyit tudunk biztosan, hogy az összes minta alapja azonos: alul két kisebb csúcsívre oszlik, amelyeket ötkaréjos díszítés körít, és efölött van a változó minta. Az ívmező olyan széles, hogy középen egy kis oszloppal feltétlenül alá kellett támasztani. Az alátámasztást a minta is igazolja, az alsó ívek középen erre támaszkodnak. Egyetlen ilyen töredéket sem ismerünk, az is lehet hogy ez a rész kőből volt, de megfelelő kőtöredéket sem találtunk. Párkányok (100.361-476. kat. sz.) Párkánynak tartható elemünk igen sok van, de csak egy típusról állítható biztosan, hogy komolyabb méretű főpárkány része volt (100.361-364. kat. sz.). A többi töredék mind túl kicsi, elképzelhetők a főpárkány részeiként is, de lehet, hogy övpárkányként a falmezők belsejét osztották részekre, esetleg a lábazati párkányt alkották vagy az ablakoknál könyöklőpárkányként alkalmazták ezeket. Az egyszerű tagozás miatt mindegyik megoldás lehetséges. Visszatérve az említett főpárkányhoz, a koronázópárkány elemek alatt fríz futott végig, amely vakmérmuves burkolólapokból állt, kis konzolokon nyugvó ívsorokkal alátámasztva. Esetleg csavart hengertag elemeket is beépíthettek a vakmérmű szegélyére. (100.306. kat. sz.) A díszített fríz legjellegzetesebb tartozéka az ívsor, ebből négyfélét ismerünk, így tehát négyféle frízt rekonstruálhatunk. (100/2, 3, 4. kat. sz., 30—34. kép). Tulajdonképpen mindegyik fríz szerkezete megegyezik, csupán méreteik különböznek és kisebb eltéréseket figyelhetünk meg rajtuk. Például kétféle ívsornak a szárai alul összefutnak, amíg a másik kettő esetében kis konzolokban végződnek. Az ívsorokhoz tartozó vakmérmuves díszítéseket méreteik alapján választhatjuk ki, ezeknek az elemeknek ugyanis illeszkedniük kell egymáshoz, és így adják ki a teljes mintát. Még egy fontos megjegyzés: a párkány elemek egy része ablakok könyöklőpárkányához tartozott, ezért a díszített burkolólapokból alkotott frízek sem csak homlokzati párkányok alatt fordulhattak elő, hanem ablakok könyöklőpárkánya alatt is. Erre inkább a kisebb méretűek voltak az alkalmasabbak. Az ablakok alatt nem csak vakmérmuves, hanem leveles, indadíszes mintájú frízek is előfordulhattak (100.125-131. kat. sz.). A homlokzatok falpillérei (100.477-551. kat. sz.) A töredékek alapján a homlokzatokat a falsíkból alig előreugró, fiáiészerű falpillérek tagolták, oldalaikon két vékony háromnegyed pálcával. Kétféle méretben ismerünk ilyen falpilléreket, de méreteik alapján csak a nagyobbikhoz tudunk további elemeket illeszteni. (35. kép) A lábazatot esetleg azok a hasonló szélességű tagozott elemek alkották, amelyek konzol formában állíthatók össze. Az övpárkányok szintjén tagozott
