Horler Miklós: Győr-Moson-Sopron megye I. Sopronhorpács, plébániatemplom (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 3. Budapest, 1995)

A sopronhorpácsi plébániatemplom - III. Az 1957-60. évi kutatás és helyreállítás előtt

homlokíve fölött a boltozat hátfala téglával van kifoltozva, az efölötti szinten pedig, ugyanúgy, mint a hajó északi falánál, újkori téglafal áll.

67 A kibontott középkori tagozatok tanúsága szerint az egykori három boltszakaszos karzat mintegy bele volt helyezve a főhajó terébe. A déli oldal nyugati árkádját alátámasztó pillérekről keresztmetszet és a kváderosztás tanulmányozása alapján megállapítható, hogy az eltérő szerkesztésű pillérrészek egyszerre épültek. Nem utólag illesztették a karzatot tartó támaszokat az árkádpillérekhez. Az a szabálytalanság, hogy a második árkád beljebb van, mint az első, jelzi, hogy a főhajó keskenyebb, mint a karzatalj. Erre utal egyébként magának a pillérnek aszimmetrikus keresztmetszete is. Amikor a kereszt-alakú pillér két részének egymáshoz való viszonyát vizsgálták, és ezért köveit megbontották, a pillérmagból egy szoborfej került elő (335.30. kat.sz.).

68 A karzatalj nyugati falában, a kaputól északra fülke található, amely talán félbehagyott csigalépcső lehet. A kváderfal álló téglalap alakú nyílásán belül a fülke bal oldalát a kapubélletnek megfelelően ferde kváderfal alkotja, többi részén a falmag van kivésve. A szomszédos északi falszakaszban tagozott keretezésű, félköríves záradékú fülke helyezkedik el. (71, 94. kép) A főhajó északi falát a középkorban négy féloszlop tagolta, amelyek lábazatai a fal mentén végighúzódó padkán ültek. (90, 126. kép) A féloszlopokat lefaragták. A diadalívpillér hajó felőli oldalán, a sarokban, a vállpárkány alatt 56 cm-re egy 23 cm magas konzol nyoma látható. A konzol levéldíszes lehetett. Alján valószínűleg nyaktag nyoma látható, felette pedig két kihajló levél vagy bimbó maradványa. Az oszlopfőszerű konzol fölött keskenyebb lefaragásnyom figyelhető meg. A konzol talán egy háromnegyed pálcát támasztott alá. A hajó felőli oldalának nyoma sem maradt, teljesen levésték. A konzol kvádersora az északi falon már nincs meg. Eddig a vonalig bontották vissza a belső kváderfalat. Feltehető, hogy a konzol magasságában helyezkedtek el a féloszlopok fejezetei is. A diadalív déli oldalán ugyanolyan konzol volt, mint az északin. Itt mindkét falon kivehető a pálca nyaktag, felette pedig a levéldíszes fejezetféle sziluettje látható. A főhajó keleti sarkaiban két pilléralapozást tártak fel, amelyek a csatlakozó alapfalakhoz képest másodlagosak. Ezek az alaptestek egy tervezett, de meg nem valósult boltozat támaszaihoz készülhettek.

69 (102-103. kép) Az északi hajófal keleti felében, az újkori ablak alatt levő ajtónyílást először egy 1887-ben történt felújítás során vizsgálták, majd 1956-ban tárták fel.

70 Itt egy falban felvezető lépcső indul nyugat felé, amely az első lépcsőfok után kváderrel el van falazva. Mivel a lépcső előtere teljes egészében áll, a lépcsőnek is legalább ebben a magasságban el kellett készülnie, csak ezután dönthettek a templom építői az elfalazásról. A helyreállításkor az elfalazás legfelső kőtömbjét elkezdték kivésni, de aztán felhagytak vele. A lépcső terét kívülről és belülről fúrt lyukakon keresztül vizsgálták meg, és megállapították, hogy a 34 cm-es kváderfalak között a lépcső elfalazása falmagszerűen, kőből készült. A karzatszinten viszont, ahol a belső falfelület már téglából van, csak habarcs-, tégla- és kőtörmelék töltötte ki a fal középső részét, a külső kváderfal belső oldala pedig nem volt simára faragva. A hajó déli, árkádívek feletti falának alsó része kváderkőből van, a felső sáv pedig kisméretű terméskőből.

71 A padlástérben a boltozat fölötti falakat meszelt vakolat fedi, amely valószínűleg az 1714-1718 közötti helyreállítás során készült. E vakolat kiterjed a torony melletti terekre is, továbbá a közvetlenül a kapubéllet felett kialakított ovális