Horler Miklós: Győr-Moson-Sopron megye I. Sopronhorpács, plébániatemplom (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 3. Budapest, 1995)
A sopronhorpácsi plébániatemplom - IV. A feltárt töredékek értelmezése
fölé, illetve esetleg az összetett pillérhez kapcsolódó boltindításhoz. (335.36-335.42, 335.270. kat.sz.; 190-198. kép) Két olyan, bekötő tömbbel rendelkező fejezet van a kőtárban kiállítva, melynek alsó síkja teljes kört ad. (335. 23, 335.24. kat.sz.; 162-165. kép) Méreteik alapján valószínűsíthetjük, hogy ezek a hajó északi belső falát tagoló féloszlopok fejezetei voltak. Ott a lefaragások 13 cm szélesek, a fejezeteken az oszloptörzs csatlakozásának átmérője 16 illetve 17 cm, a hajó belső kváderfalának vastagsága a falban induló lépcsőnél 34 cm, a két kőfaragvány befalazó tömbje 27,5 illetve 32 cm hosszú. Az egyik kehelyformájú fejezetet a sarkokon széles palmetták borítják, felső széle teljesen lekopott, a másiknak sarkain karéjos levelek tövéből széles egymást keresztező, stilizált akanthuszágak ívelnek az abakusz alá. 86 Az oszlopfőkkel azonos átmérőjű sarokleveles oszloplábazat feltehetően a középső árkád elfalazásából került elő, ugyancsak az északi belső oldalfalat tagoló oszlopsorhoz tartozhatott. A helyreállítás során visszahelyezték az oldalfal padkájára. (335.6. kat.sz., 95. kép) A hajófalnak a fejezetek fölötti tagolására nem utalnak maradványok, és párhuzamok híján elképzelni sem tudjuk, hogy e faltagoláshoz milyen térlefedés kapcsolódott. A megmaradt diadalívpillérekhez tartozó eredeti diadalívnek egy darabja található a kőtárban, és további töredékei vannak a torony falaiban. 87 (335.2-4, 236-238. kat.sz.; 157-160. kép) Egy keresztboltozatos tér széles élszedésű bordaanyagához tartozó zárókő a torony falazatából került elő. (335.175. kat.sz.; 189/F, 232, 233. kép) Középső felülete kitört, az élszedések összemetsződésének sarkaiban állatfejek díszítik. Bordaprofi Íjának egy ép és három töredékes borda felel meg a kőtárban, további kilenc látható a torony falában. (335. 163-174, 249. kat.sz.; 234. kép) A zárókő néhány fok híján derékszögű bordacsatlakozással rendelkezik, tehát csaknem négyzetes boltmezőhöz tartozott. 88 A szentélynégyszög boltozatának néhány homorulatos bordája a poligonális szentély falaiból került elő, a boltvállak darabjait az első barokk helyreállítás során használták fel falazókőként. (335.104-108. kat.sz.; 189/D, 221, 228, 229. kép) Ezeket ugyanis a gótikus helyreállításkor még bent hagyták a falban. A töredékek tanúsága szerint a szentélynégyszöget eredetileg kétszakaszos keresztboltozat fedte, amelynek homorulatos élszedésű heveder- illetve átlósbordái voltak. A szentély négyszög keleti sarkaiban negyednyolcszög keresztmetszetű támaszok helyezkednek el. A két középső boltvállnál előkerült egy-egy nagyméretű, félnyolcszög keresztmetszetű, levéldíszes gyámkőfejezet kőrétege. (335.263, 335.264. kat.sz., 223, 225-227. kép) A szentélynégyszög északi és déli falában falpilléreknek nem volt nyoma, ebből következően ezek a boltvállat tartó gyámok fejezetei voltak. A félnyolcszögű kőelemek közül kettő fennmaradt, két továbbit Dümmerling rajzáról ismerünk. (335.265, 335.279. kat.sz., DJ XXII, XXIII.) (53, 224, 225. kép) A padlótól induló keleti társaikkal együtt ugyanolyan oldalszélességűek, mint az apszis diadalívének támaszai. A gótikus átépítés töredékei közül a legfontosabb a szemöldökgyámos ajtóból előkerült hatágú zárókő, amelyen a bordacsatlakozások elhelyezkedése megfelel a szabálytalan sokszögzáródású szentélyapszis szögeinek. 89 (335.230. kat.sz.; 189/E, 230, 231. kép) A zárókő tárcsáját feltehetően hármas virágszirom-koszorú díszítette. A zárókő mellől került elő egy hozzá tartozó, hegyesszögű élszedésű borda, amely a falban elhelyezkedő bekötőnyúlvánnyal rendelkezik (335.228. kat.sz.), és az egyik levésett konzol töredéke, ami már nincs meg. 90 Formája a borda elkeskenyítéséből jött létre.