Horler Miklós: Győr-Moson-Sopron megye I. Sopronhorpács, plébániatemplom (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 3. Budapest, 1995)
A sopronhorpácsi plébániatemplom - III. Az 1957-60. évi kutatás és helyreállítás előtt
kapu középtengelyéhez képest dél felé kissé eltolódott. A külső oldalon terméskőből készült alapfal húzódik a béllet két oldalának alapozása között, amely kissé hátrább van a kapuépítmény alapfalainak nyugati szélénél. 40 A nagyméretű, lépcsős bélletes kapuzat két széles falpillér által közrefogott, mélyített mezőben helyezkedik el, azt teljes szélességében kitöltve. A kapuzat széles ívét kétoldalt a falpillérekbe mélyített egy-egy keskeny, magas falfülke fogja közre, a kapuívvel összefüggő homlokzati kompozíciót alkotva. (11-14, 135. kép) Az északi pillér szélén egy lizéna zárja le a homlokzatot. A nyugati homlokzathoz eredetileg dél felé csatlakozott a déli oldalépítmény rövid végfala, amint a feltárt és a talajszintben látható alapfal mutatja. Ezen látszik, hogy az északihoz hasonlóan valamilyen lizéna volt a déli oldalon is. Nincs támpont arra, hogy milyen párkány kapcsolta fent össze a széleken elhelyezett lizénákat, hogyan adtak összefogott tagolást az aszimmetrikus homlokzatnak. Dümmerling Ödön szerint az épület délnyugati sarkán egykor torony emelkedett, a feltárt falak azonban ellentmondanak ennek. A nyugati homlokzatnak csak a két szélén szerepelt lizéna, a tornyot is határolnia kellett volna egy ilyen tagozatnak. Az attikai profilú lábazati párkány a bemélyedő kapubélletnél egyszerűen abbamarad. A kapu két oldalán levő fülkék a lábazat fölött egy kősorral kezdődnek, bennük egy-egy oroszlán áll illetve ül a homlokzat síkjával párhuzamosan. Fejük már elpusztult, de az látható, hogy kifelé néztek. A bal oldali oroszlán teste belenyúlik a keskeny fülke belső keretébe, amely az állat feje felett abbamarad. A jobb oldali fülke szélesebb, itt az oroszlán teljes teste a fülkében helyezkedik el, de a belső keret alsó szakasza itt is hiányzik. A fülkék tagozott keretelésű, félköríves záradéka a kapubéllet vállvonalánál két kősorral magasabban elhelyezkedő vállpárkányokról indul, melyeknek homorulatos profilja eredetileg a külső oldalra is kifordult, de lefaragták. A jobb oldali fülkében, az oroszlánszobor fölött egy résablak a mögötte lévő lépcsőteret világítja meg. A bal oldali fülke keretén, közvetlenül a vállpárkány alatt egy apostol oszlopszoborként elhelyezkedő alakjának lefaragott torzója látható. A kapu másik oldalán, szintén a vállpárkány alatt, de a fülkében, gyámkövön áll egy, a fülkekerettel egy kőből faragott apostolszobor. A bal oldali alakot mindhárom oldalán lefaragták, a helyreállítás előtti vakolt homlokzaton nem volt látható. A jobb oldali a fülkében látható volt, de a falsíkból kiemelkedő részeit ennek is lefaragták. A figura melle előtt kulcsot tart, tehát a templom védőszentjét, Péter apostolt, párdarabja pedig feltehetően Pál apostolt ábrázolta. A szobrot tartó gyám indás díszítése átterjed a fülkekeret belső oldalára is, és egykor a homlokoldalon is folytatódott. A bal oldali fülke közepén egy kisebb, térdelő alak helyezkedik el. A két álló szobornak a fülke keretéhez képest eltérő helyzetét a fülkék különböző szélessége magyarázhatja. Abban megegyezik a két oldal elrendezése, hogy mindkét apostolszobor az oroszlán feje fölött áll. A kapuzat szabályosan lépcsőződő, 45-os bélletében hét pár oszlop helyezkedik el. (15-16. kép) Az oszlopok lábazatai és fejezetei pontosan kitöltik a bélletlépcsőzet közeit. A kaput kétoldalt szegélyező díszes bélletpillérpár a többieknél szélesebb, és élszedése nem nyúlik fel a fejezetzónába. A fejezetek nyaktagjának magasságában csigavonalak zárják az élszedést, ami valószínűleg lent is így végződött, felületét kifelé hajló akantuszlevelek sora borítja. A pillérekről induló és az ívbélletet szegélyező kőíven nem folytatódik az élszedés, csak a bal alsó kőnél kezdték el kifaragni, ahol a tervezett ismétlődő minta kétszer szerepel: indák fonódnak laposan, majd bimbóba csavarodva. (36. kép)
