Horler Miklós: Győr-Moson-Sopron megye I. Sopronhorpács, plébániatemplom (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 3. Budapest, 1995)

A sopronhorpácsi plébániatemplom - III. Az 1957-60. évi kutatás és helyreállítás előtt

zat két pillérnyalábja. (12. kép) E két pillérre illetve a kapubélletre terhelt a barokk torony, amely a karzatról volt megközelíthető, de annak szintjénél jóval magasabbról nyílt, tulajdonképpen a kapubéllet hátánál. (2. kép) A karzatalj északi részén két fülke látszott a falban nyugat és észak felé. A hajót a karzat terével együtt háromszakaszos, fiókos dongaboltozat fedte, amelyet a középtengelyben, a fiókok csúcsainál ovális stukkókeretes mezők tagoltak. A boltvállakat vállpárkányok hangsúlyozták. A hajóból a szentély négyszögbe vezető diadalív pilléreit román kori tagolás díszítette: a sarkokon karcsú oszlopokkal, felettük vállpárkánnyal. (7. kép) A szentélynégyszöget a hajóéval megegyező magasságú és díszítésű, kétszakaszos fiókos dongaboltozat fedte, két ovális, stukkókeretezésű mezővel díszítve. Északi falának keleti szélén nyílt a sekrestyébe vezető ajtó. A sekrestye felett oratórium volt, amely fekvő téglány alakú ablakkal nyílt a szentélybe. Keretét fából faragott, rokokó Széchényi-címer díszítette. Az 1902-ben átalakított, eredetileg 18. századi szószék a diadalívpillér keleti oldalához kapcsolódott, feljárata a sekrestyéből nyílott.

35 A szentély négyszögből az apszisba nyíló csúcsíves heveder (az apszis diadalíve) középkori tagolást mutatott. A nyolcszög-záródású apszist szintén fiókos boltozat fedte. Az 1892-ben készült főoltár képe Szent Péter és Pál búcsúját ábrázolta. Csatkai Endre ifjabb Dorfmeister István 1800 körüli munkájának határozta meg. Az oltár két oldalán Szent István és Szent László szobra állt. A szentélynégyszög északi és déli falán azonos kialakítású mellékoltárpár helyezkedett el, amelyek 1899-ben illetve 1902-ben készültek.

36 Fülkéjükben egy-egy szobor állt, az oldalsó, kisebb szobrok korábbi barokk oltárokról kerültek ide. A diadalív hajó felőli két oldalán, díszes rokokó keretben egy-egy a 18. század közepéről származó olajfestmény függött.

37 A padok 19. századiak voltak, az orgonát 1904-ben építették. A templom és a sekrestye színes ablakai szentek mellképeit ábrázolták, 1929-1938 között készültek. A templombelső neobarokk díszítő festése 1938-ban készült.

38 III. AZ 1957-60. ÉVI KUTATÁS ÉS HELYREÁLLÍTÁS 1957-ben az épület külső falainál Nováki Gyula minden lényeges csomópontot megvizsgált, a templom belsejében három kis szelvényt nyitott. (9. kép) A következő évben végezte el a templom teljes belső terének feltárását. A sekrestye padlója alatti feltárás 1960-ban Dümmerling Ödön irányításával történt.

39 A régészeti feltárás a fennmaradt jelentések szerint a templom belsejére és a templomkert egy részére terjedt ki. Kolostorépület létezését a kutatók ekkor még nem tartották valószínűnek. A helyreállítási munkák elsődlegessége mellett ez is hozzájárult ahhoz, hogy a templom tágabb környezetének régészeti vizsgálata elmaradt. Az épület járószint feletti részének kutatását Szakái Ernő illetve Dümmerling Ödön végezte el a helyreállítással párhuzamosan. A kutatások megállapították, hogy a nyugati kapuépítménynek, a templom hajójának és nyújtott szentélyének falai középkoriak, míg a kapu felett emelkedő torony és a boltozatok a 18. században épültek. A nyugati homlokzat előtt a kapu oszlopainak lábazatáig feltöltődött talajszintet a helyreállítás során az eredeti szintre süllyesztették. Az ennek kapcsán végzett feltáráskor megállapították, hogy a kapubéllet alapfala faragott kőből van, és jelentős kiugrással bír. A béllet rézsűs vonalával párhuzamos alapozás a