Búzás Gergely: Pest megye 1. Visegrád, királyi palota 1. A kápolna és az északkeleti palota (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 2. Budapest, 1990)

A visegrádi királyi palota kápolnája és északkeleti palotája - II. Kutatástörténet - 2. 1948-1989

támpillérében másodlagosan befalazott, faragott köveket fedeztek fel. (57-58. kép) Az év folyamán átálltak a falaknak terméskővel való kiegészítésére, részben esztétikai okokból, részben mert az 1951-52-ben készült téglakiegészítések szétfagytak.

42 Az 1954-es kutatások során elsősorban az ÉK-i palota K-i szárnyának periódusait vizsgálták. Ásatást végeztek a lépcsőpihenő alépítményében, a pihenő ülőpadkás ablaka alatt egy korábbi, tölcséres bélletű ablaknyílás nyomait fedezték fel. Egy hasonló ablakot (318. kép) a K-i homlokzati fal É-i végén, a fürdő alépítménye mellett bontottak ki. A III-as terem K-i falában egy kéménycsatornát találtak. Feltárták az É-i fölső udvar alatt húzódó, nagy szennyvízcsatornát.

43 1955- ben a folytatódó helyreállítások mellett ásatást végeztek az ÉK-i palota K-i szárnyának lépcsőházában, és a fürdőudvarban (64-65. kép), valamint megkezdték az oroszlános-udvar feltárását.

44 (66. kép) Ebben az évben került elő az oroszlános-kút.

45 A díszudvar Ny-i falában három elfalazott, ülőpadkás ablakfülkét bontottak ki.

46 1956- ban befejezték a kápolna mögötti sikátor és az ott talált sziklapince feltárását. (44. kép) Az alsó fogadóudvaron D felé szélesítették a feltárt területet, és kitisztították a nagy-pince előterét.

47 1957- ben megkutatták a kápolnateraszra vezető lépcső alapozását (59. kép), és felfedezték a terasz támpillérét, amelyet szét is bontottak a benne másodlagosan felhasznált, faragott kövek miatt. A díszudvar 14. századi díszkútjának rekonstrukciója érdekében feltárták ezen kútház alapozását is. A palota K-i szárnya alatt a korábbi helyiségek válaszfalai kerültek elő. Sodor Alajos tervei szerint helyreállították az oroszlános-udvar támfalát.

48 Dolgoztak a D-i palota területén, és feltárták a már 1954-ben meglelt - a palotát K-ről, a hegyoldalban övező - vízvezetéket.

49 Sodor Alajos tervei szerint kiegészítették az ÉK-i palota K-i homlokzatának a fürdőalépítmény melletti, elfalazott ablakát (83, 318. kép), a lépcsőház ablakfülkéjébe pedig egy, a környéken talált ablakkeret rekonstrukcióját építették be.

50 (170-171, 226. kép) 1958- ban a D-i palotaszárny alatti nagy-pince boltozati feltöltésének egy részét kihordták. Ennek során a K-i teremben egy korábbi periódus gerendafödémének nyomait és egy ezekkel egykorú válaszfalat tártak fel.

51 A boltvállak feltöltéséből több érem került elő.

52 Az oroszlános-udvaron a támfalban lévő ülőfülke mögött egy víz vezetékelágazást bontottak ki.

53 Ezután befejezték az udvar rekonstrukcióját.

54 1959- ben, hogy megállítsák a kápolnaterasz támfalának kifelé dőlését, mögéje egy új beton támfalat készítettek, ezért széles sávban kihordták a fal mögül a földet. Ennek során a terasz alatt egy korábbi periódus falait fedezték fel (61. kép), a terasztámfal hátsó felületéből a láthatóvá vált, másodlagosan beépített, faragott köveket kiemelték.

55 1960- ban a kápolnaterasz előző évben felfedezett periódusainak vizsgálatára Héjj Miklós 14 kutatóárkot, nagyobbrészt szondákat nyitott. (62-63. kép) A kerengőben a nyolcszögű díszkút rekonstrukciója érdekében kibontották a Mátyás-kori kerengőfalba másodlagosan beépített, 14. századi, faragott köveket.

56 (56. kép) 1963-ra a palota falmaradványai újra pusztulásnak indultak, ezért időszerűvé vált egy új helyreállítás megtervezése. A munka kezdeteként Sedlmayr János és Sch. Pusztai Ilona felmérte a romokat. Ekkor egy feltárási és helyreállítási terv is készült, amely nem valósult meg. 1966-70 között pedig Sedlmayr János tervei szerint elkészült az ÉK-i palota új rekonstrukciója.

57 (80. kép) Ennek kapcsán 1967-ben a nagy-pince már 1958-ban felfedezett, korai periódusának vizsgálatára Héjj Miklós a pincében kutatóárkokat húzatott.

58 (68-74. kép)