Búzás Gergely: Pest megye 1. Visegrád, királyi palota 1. A kápolna és az északkeleti palota (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 2. Budapest, 1990)

A visegrádi királyi palota kápolnája és északkeleti palotája - VI. A palota pusztulása - VII. Összefoglalás - Jegyzetek

77. Szakái 1959. 249. 78. Szakái Ernő: Az Országos Műemléki Felügyelőség kőszobrászati helyreállításai 1969-1970. MMv VI. 1969-1970. Bp. 1972. 419. 79. Szakái 1972. 348. 80. Szakái 1969. 81. Szakái Ernő: Az Országos Műemléki Felügyelőség kőszobrászati helyreállításai 1963-1966. MMv IV. 1963-1966, Bp. 1969. 252. 82. Szakái 1972. 83. Bárdon 1961. 84. Kiadás alatt. 85. A palota ÉNy-i és D-i épülettömbjének ásatásait Szőke Mátyás visegrádi múzeumigazgató vezeti, az ÉNy-i palota Mátyás-kori zárt erkélyének rekonstrukcióján dolgozik az OMF részéről Lővei Pál és Szekér György. Továbbá Szekér György foglalkozik a díszudvari kerengőboltozat rekonstrukciójával is. 86. Az É-D-i és a K-Ny-i irányú fal egyértelműen összetartozik, ezt igazolja Héjj Miklós 1952-es ásatási jelentése is, amelynek ide vonatkozó részét szó szerint közlöm: ,,A Schulek féle rajzhagyaték átvizsgálásakor egy olyan rajzot találtam, melyből kitűnt, hogy a díszudvar területén végzett feltárási munkák alkalmával a kerengő D-i szakaszának középvonalában egy feltehetően XVIII. századi eredetű támasztófal állott. Ezt valószínűleg a nagy-pince javítási munkáinak elvégzése közben építették, amikor a pince boltozatát is javították. A feltárások során a falat elbontották, de mivel helyét az alaprajzon nem tüntették fel, kutatást végeztünk pontos helyének megállapítására. Ez a munka várakozáson felüli adatokat eredményezett. A folyosó közepén megtaláltuk az elbontott fal alapozását, mellette egy 70 cm széles, felső síkjában egyenesre lefaragott falat. A fal kötése és falrakása, habarcsanyaga az alsó díszudvar kettős támfalával megegyező. Irányát keresve megállapítottuk, hogy a folyosó falaival nem párhuzamos, és a kettős támfal belső falába kötötték be. A kutatás során több helyen találtunk mai ismereteink alapján még nem értelmezhető falmaradványokat, építési nyomokat. Ezek rendeltetését a szűk árokban meghatározni nem lehetett, ezért az egész folyosószakaszt a következő ásatási évben újból fel kell tárni. Az esős, havas időjárás miatt a kutatást egyelőre befejeztük, s a területet újból visszatemettük" Az ásatást azonban később már nem folytatták. 87. A D-i nagy-pincében megfigyelhető, hogy a sziklafelszín a díszudvar közepe táján erőteljesen megemelkedik. Szőke Mátyás díszudvari kutatóárkában az udvar K-i harmadában, a második periódus korabeli padlónívó alatt már a terméstalaj jelentkezett. 88. A második periódus falaiban másodlagosan, falazókőként alkalmazott faragványok egy részéről - így a D-i szárny bejárati folyosójának falába felhasznált pillérdobokról és ülőfülke-pillérekről - egyértelműen bizonyítható, hogy ugyanabban a periódusban készültek, csak nem eredeti rendeltetésüknek megfelelően használták fel őket. Más részükről, amelyek a Ny-i homlokzat III. támpilléréből kerültek elő, szintén komolyan feltételezhető, hogy nem sorolhatók az első periódusba: ezek olyan nagyméretű, bélletes, mérműtagozatos ablakkeretek és profilait pillérdobok, amelyek méreteik, stílusuk, valamint a palotakápolna romjai között talált, hozzájuk hasonló töredékek alapján, valószínűleg a kápolnához tartoztak. 89. 13. századi szlavón dénár hamis példánya (Huszár Lajos meghatározása) a pince feletti K-i terem alatt,,középen átívelő hevederív" - valójában az első periódusban itt állt épület válaszfalának csonkja - habarcsából. Ltsz.: 68.101.10. 90. A fürdőudvar 1955-ös feltárásából tudjuk, hogy a fal D-i harmada - egészen az oroszlános-udvarra átvezető híd pilléréig - a sziklából kifaragott, széles lépcsőn áll, míg ettől Éra a fal a megmunkálatlan sziklafelszínre épült, majd építése után, másodlagosan az udvar közepe táján egy árkot véstek ki a sziklából. Az említett hídpillér táján vált a fal textúrája is: míg tőle D-re van rendes külső falsík, É-ra nincs - a fal felső részei oly mértékben