Búzás Gergely: Pest megye 1. Visegrád, királyi palota 1. A kápolna és az északkeleti palota (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 2. Budapest, 1990)

A visegrádi királyi palota kápolnája és északkeleti palotája - VI. A palota pusztulása - VII. Összefoglalás - Jegyzetek

elpusztultak, illetve restaurálva vannak, hogy ott már nem lehet megfigyeléseket tenni. A két falszakaszon az építőanyag is különbözik: míg az E-i rész tiszta, helyszínen fejtett, I lilás-rózsaszín terméskőből épült, a D-i falvégen ez az anyag téglával és zöldes andezittufával keveredik, ami arra vall, hogy itt egy korábbi épület - alighanem a D-i nagy-pince helyén álló - bontási anyagát is felhasználták. A falazat habarcsa egyébként mindkét falszakaszon azonos, egyszersmind megfelel a második periódus többi falazatában használtnak is. 91. A K-i szárnynak második periódusbeli felépítését eldöntő pont a szárny padlója alatt a Héjj Miklós által feltárt É-D-i irányú falnak a - második periódus tömbjét egységesen lezáró - É-i külső homlokzati falhoz való csatlakozása. Az 1967-ben felvett ásatási alaprajz szerint az É-D-i irányú fal ráfekszik az É-i homlokzati fal belső alapozási lábazatára. Sajnos ezt a helyzetet fotó, vagy leírás már nem dokumentálja. E második periódus korabeli falat egyébként - amelybe K-Ny-i irányú válaszfalak vannak bekötve - a szárny harmadik periódusbeni válaszfalaival mindenütt átvágták. A feltárt É-D-i irányú fal felmenő részének mindössze 70 cm-es vastagságával aligha lehetett valaha is homlokzati fal. A díszudvarról nyíló és a K-i szárny alá behúzódó kis sziklapince előterébe lenyúlik ennek az É-D-i falnak az alsó része, illetve a pince bejárata felett egy vaskos árkádív biztosítja rajta az átjárást. Ez az árkádív azonban sohasem volt ajtóval elzárva, szerepe csakis statikai: a kis-pince valódi ajtaja már eredetileg is a díszudvar ülőfülkés falába nyílott. 92. A kápolnaterasz támfalának iránya egybeesik ezzel a fallal, kapcsolatukat azonban a Schulek által épített, a kápolnateraszra vezető lépcső jelenleg kutathatatlanná teszi. 93. Az irodalomban többször is felbukkan, hogy ez a konzol egy, a díszudvar emeletén végigfutó függőfolyosóhoz tartozott volna (Dercsényi 1951. 47. ; MMT 5. 418. ; Marosi Ernő: Gótika. In: A művészet története Magyarországon. Szerk.: Aradi Nóra. Bp. 1983. 74.). A megmaradt konzol, mint az a publikált fotókon (Dercsényi 1951. 28-29. kép) is látszik, azonos formájú és méretű az É-i szárny K-i termében in situ fennmaradt, eredetileg gerendafödémet tartó konzollal - szintje is egyezik azéval. A palotából előkerült, valóban folyosót vagy erkélyt hordó, korabeli konzolok ezektől teljesen eltérő szerkezetűek és jóval keskenyebbek. 94. A lépcsőház 1954-55-ös kutatása során megtalálták a K-i szárny többi termében később feltárt, É-D-i irányú válaszfal folytatását. Ebbe Ny-felől egy vegyesfalazatú, kb. 50 cm széles fal volt bekötve. Az É-D-i fal síkja ettől D felé utólagos javítást mutatott. Ezek a jelenségek minden bizonnyal a nagy-pince körül az újkorban épített támfallal függenek össze: az É-i támfal pontosan a feltárt keskeny bekötőfal helyén húzódhatott, K-i támfalnak pedig a K-i szárny középkori válaszfalát használták fel, nyilván jelentősen felújítva a pince fölé épített tető lenyomata ma is látható e fal Ny-i síkján. Nehezebben értelmezhetőek az É-D-i fal mögött feltárt rétegsorok. Itt Héjj Miklós a szikla és a legkésőbbi középkori padló között három habarcsos réteget - illetve azok falak menti maradványait - tárta fel, ezeket minden esetben padlószintnek értelmezve. A lépcsőpihenő alatti kamrában fennmaradt egy kőkeretes falifülke, amelynek vízszintes keretköve a jelenlegi padlószinten fekszik, továbbá a kamra D-i falában egy elfalazott ajtó nyoma (MMT5. 1958. 436.). Az ezekhez tartozó szint a lépcsőházban feltárt, alulról számítva a harmadik habarcsos rétegnek felel meg, amely a mai padló alatt kb. 60 cm-rel került elő. További probléma, hogy a lépcsőház É-i fala egykorúnak látszik a benne lévő boltozati gyámkővel, amely az I. terem harmadik periódusbeli boltozatát tartja. E mellett a lépcsőalapozás a benne felhasznált téglák mérete miatt is inkább a harmadik periódusban épültnek tűnik. Ezek alapján valószínűnek tetszik, hogy a lépcsőház jelenlegi formájában a harmadik periódusban épült. A lépcsőpihenő alatti kamra ajtaja és a DK-i sarokterem vele egy időben épült ajtaja ugyan egyértelműen a második periódusból származik, viszont azok a falak, amelyekben a keretek vannak, már az É-D-i válaszfalnak a lebontása után, a jelenlegi járószinttől kezdve teljesen újjáépültek. A harmadik periódus idején elő-