Búzás Gergely: Pest megye 1. Visegrád, királyi palota 1. A kápolna és az északkeleti palota (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 2. Budapest, 1990)

A visegrádi királyi palota kápolnája és északkeleti palotája - IV. A palota második építési korszaka - 3. Az északkeleti palota

térő. (170-171. kép) Előkerült egy teljes, egyenes szemöldökkő, valamint két erősen sérült és lepusztult felületű töredék ugyanezzel a profillal, ezek azonban egy szamárhátíves záradékú ablakhoz tartoztak.

112 (323-324. kép) Egy további példányba utólagosan vasrácsot helyeztek, eszerint ez valamelyik külső homlokzaton állhatott. A típus talán leggazdagabb példányát egy, az alsóvárból - a palotából származó más kövekkel együtt előkerült, vízszintes osztó töredéke alapján határozhatjuk meg. (173, 322. kép) Az osztó méretei egyeznek e profil osztótagozatáéval. Az ablak keresztosztós volt, és a fölső negyedeit négy-négy mérműorrtag díszítette. Az eddigiektől meglehetősen eltérő profilszerkezetű, ismeretlen lelőhelyű ablakkeret is van a kőtárban. (177, 228. kép) Ennél a kisméretű osztóprofil mellett a bélletet félkörtetag, homorlat és élszedés képezi.

113 Az ajtókeretek közül már több maradt meg eredeti helyén. A legegyszerűbb a díszudvarból kivezető ÉK-i folyosó külső végét lezáró, profilálatlan, mindössze a küszöbre is átforduló falccal ellátott, alighanem egyenes szemöldökű ajtó. (180. kép) A folyosó másik végén nyíló, csúcsíves ajtót pedig egyszerű horonnyal profilálták. (28, 181. kép) Többféle elszedett ajtókeret maradt fenn. Eredeti helyükön vannak a Ny-i homlokzat III. és IV. támpillére közti erkélyalépítmény és az árnyékszékcsoport-előtér alépítményének széles élszedésű ajtajai, rézsűre futó profilmegállítással. (182-183,230.b, illetve 32. kép) A palota K-i részéről származik egy szélesen elszedett profilú, szemöldökgyámos ajtókeret töredéke. (186. kép) Eredeti helyén maradt meg a díszudvarból nyíló kis-pince ajtajának bal alsó szárköve, keskeny 45 fokos élszedéssel, piramisos profilmegállítással. (230. a. kép) Ezzel teljesen megegyezik a K-i szárny lépcsőházában a lépcsőpihenő alépítményének szintén in situ ajtókerete. (185. kép) Bonyolultabb profilú a DK-i teremnek a lépcsőházból nyíló ajtaja. (188, 231.a. kép) Ennek profilsora megfelel a palota egyik gazdagabb ablakkeretének (225.a. kép), ám az ajtókeret profilmegállítása az ablakéval ellentétben csak egyszerű rézsű. (231.b. kép) A leggyakoribb ajtóprofil élszedésbe metszett homorlattal tagolt. E típusnak egyetlen in situ példánya maradt meg: az oroszlánosudvarról E felé nyíló folyosóajtó jobb alsó szárköve. (190. kép) Ennek a keretnek az egyenes záradékú szemöldökköve a fürdőudvarra zuhanva került elő. (24, 189.a. kép) E típusnak még egy egyenes szemöldökű példánya ismert (191-192. kép), de egy csúcsíves (194. kép) és egy sajátosan megoldott, szemöldökgyámos változat töredékei (193. kép) is fennmaradtak. A palota több termét sarokkandallókkal fűtötték. Az E-i szárny K-i termében az egyik példány meglehetős épségben maradt fenn. (207, 328. kép) A Ny-i terem azonos megoldású, valamint a K-i szárny I. termének hasonló kandallóját a harmadik periódus idején elbontották, a D-i szárny Ny-i termében pedig egy ilyen kandallónak csak a tűzpadkája maradt meg. A kandallókat a pilléreken és a párkányon végigfutó, egyszerű elszedett profillal alakították (223.a. kép), a pillérek lábazatát rézsűbe vágott homorlat tagolta. (223.b. kép) A párkány alaprajzát a nyolcszög három oldalából képezték, a két szélső oldal konzolként működött, illesztési felületüket lépcsőzetesre faragták, hogy a középső oldalt alkotó, átkötő gerenda biztosan feküdjön fel.

114 (208. kép) A palota második periódusához több oszloptípus is köthető. Ezek közül egyeseknek ugyan ismerjük a lelőhelyét, eredeti helyüket mégsem tudjuk meghatározni. így az É-i külső udvarból előkerült nyolcszögű, rézsűbe vágott homorlattal tagolt lábazatú oszlopokét sem. (32, 189-199, 232.C. kép) Egy másik, vaskosabb, egyszerű rézsűs lábazatú