Búzás Gergely: Pest megye 1. Visegrád, királyi palota 1. A kápolna és az északkeleti palota (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 2. Budapest, 1990)
A visegrádi királyi palota kápolnája és északkeleti palotája - II. Kutatástörténet - 2. 1948-1989
deszka védőépületet. Schulek János a D-i szárnyat akarta lefedetni, egyrészt, hogy megfelelő kőtár-helyisége legyen, másrészt, hogy megóvja a nagy-pincét a beázástól. 18 Meg is szerezte a szükséges faanyagot, és a bejárati folyosó ülőfülkéinek hiányzó köveit is kifaragtatta, 19 de ezek visszahelyezésére és a tető megépítésére már nem kerülhetett sor: a palota egyetlen háborús kára az volt, hogy a kőtárnak szánt faanyagot és a díszudvari loggia védőtetejét 1945-ben egy pontonhíd építésére elvitték. 20 A palota kutatásának ezt az első szakaszát mindvégig Schulek János vezette a MOB megbízásából. Ez jobbára annyit jelentett, hogy az ásatások idején korábban hetente egy vagy két nap - később talán gyakrabban is - kiment Visegrádra és utasításokkal látta el munkásait. 21 Az ásatási dokumentációt jobbára a heti bérjegyzékek félmondatos bejegyzései képviselik, illetve az évi egy-két alkalommal a MOB-nak küldött jelentések. Fontos információkat nyújtanak a Schulek áltak készített fényképfelvételek. A leletek közül elősorban a kőfaragványokkal foglalkozott, ám ezek pontos lelőhelyét sem jegyezte fel, legfeljebb neki és Lux Kálmánnak néhány felmérési rajza mellé odavetett megjegyzése, illetve a publikációk árulnak el ezekről még adatokat. A többi leletanyagból csak a legfontosabbakat méltatta megjegyzésre: néhány ép grafitos edényt, érmet, mázas kályhacsempéket, tetőcserepeket és padlótéglákat tett el. 22 Néhány esetben még leletjegyzéket is készített. 23 Az ásatás elsősorban az omladékok, feltöltődések elhordására szorítkozott, a legkésőbbi középkori járószint alá csak a díszudvari kút lefolyócsatornájának kutatása során ásott le. A kutatással 1941 óta párhuzamosan folyó helyreállítási munkában Schulek mellett Lux Kálmán is részt vett. (36. kép) A falak tetején meghagyták a földet a növényzettel, ahol pedig ezt nem lehetett tenni, betonnal öntötték le, 24 illetve zsindellyel fedték. 25 Védőtető a K-i kerengőfal és a bejárati folyosó - illetve télire a Herkules-kút - fölé került. 26 Az ásatásokról az első komolyabb ismertetések 1941-ben jelentek meg Schulek tollából. 27 1942-ben Zsitvay Tibor szentelt egy cikket a visegrádi palotának. 28 A művészettörténeti irodalom elsősorban a palota Mátyás-kori anyagára és főleg a reneszánsz emlékekre koncentrált. Nagy Zoltán tett néhány megjegyzést a palota Mátyás-kori, későgótikus anyagáról. 29 A korábbi periódust Schulek 30 és nyomán Dercsényi Dezső 31 csak egy-egy említés erejéig tárgyalták. Schulek János 1944-ben két kéziratos dolgozatban foglalta össze kutatásai eredményeit. 32 2. 1948—1989. A palota feltárásának következő szakasza három év szünet után 1948-ban kezdődött. Augusztusban és szeptemberben a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Művészettörténeti Intézetének hallgatói végeztek ásatást a kápolnahajóban Lux Kálmán és Kalmár János vezetésével, majd a feltárást Várnai Dezső fejezte be. Teljes egészében kiszabadították a hajó téglapadozatát, a kihordott földben sok faragott kőtöredék került elő (bordák, mérművek, nyíláskeret-töredékek, ornamentális faragványok, a címeres reneszánsz gyámkövek és a fehérmárvány pasztofórium szilánkjai). Néhány helyen egy-egy szelvénnyel leástak a legutolsó középkori padlószint alá, ekkor találták meg a KIV. falpillér lábazatát. 33 (39. kép)
