Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Feld István: Bodrogolaszi román kori temploma

festésre - ruharedőkre - utaló vörös festésnyomok mutatkoztak. Úgy tűnik, a hajó a templom egész története során síkmennyezetes volt, a szentély valószínűsíthető egykori negyedgömb-kupolájáról már korábban esett szó. A falkutatás során kiderült, hogy a két toszkán kőoszlopon nyugvó, kosáríves, csehsüvegboltozatos nyugati karzat szinte pontosan egy hasonló román kori építmény helyén áll. Az utóbbi egykori boltozatának lefaragott konzolai, illetve a boltfészkek részben elő is kerültek, azt azonban már nem tudjuk, hogy bordás vagy élkereszt boltozata volt-e eredetileg. Ugyanígy már az itt végzett ásatással sem sikerült megállapítani, hogy eredetileg is oszlopok vagy esetleg pillérek támasztották alá a karzatot, melynek egykori szintjére ma már csak a torony első emeletére nyíló egyszerű íves ajtónyílás utal. A kutatóárkokban tett megfigyeléseink arra utalnak, hogy a legkorábbi, döngölt-lejárt belső járószint a felmenő kváderfal indításának felelt meg. Kifejezett épített járószint csak az utolsó műkőlapos burkolat alatt átlag 30 cm mélyen, több helyen is megfigyelt téglaburkolat formájában jelentkezett, mely minden bizonnyal a 18. századra tehető. Szintje alatt a hajó tengelyében húzott árokban jelentősebb mennyiségű 17. századi kerámia, köztük kályhacsempe töredékek kerültek elő. Úgy a szentélyben, mint az északi hajófal közepén egyegy oltárépítmény alapjai mutatkoztak, melyek ugyanúgy az újkorba, mint a késő középkorba is helyezhetők. Ugyanakkor az 1878-ban újjáépített délkeleti falszakaszból három olyan egyszerű profilos könyöklőelemet bontottunk ki, melyek arra utalnak, hogy legalább a szentély középkori déli falát a gótika közelebbről már aligha meghatározható időszakában egy nagyobb mérműves ablakkal törték át, feltehetően egy új főoltár emelése, a liturgia nagyobb fényigénye miatt. Ez ebben az időszakban másutt is gyakran előfordult, a közeli Bódva völgyéből jó példa erre Szalonna román kori rotundája,

20 illetve Boldva eredetileg bencés apátsági temploma.

71 Feltehetően ugyanebben az időben sekrestyét is kapott a templom, melyet az északi hajófal keleti részéhez építettek hozzá. Ehhez itt ajtót kellett törni a román kori falba de az új bővítmény födémét is ugyanide kötötték be - fészke végig előkerült az itt legutóbb állt, rossz műszaki állapota miatt feláldozott későbbi sekrestye bontása után. Ennek falában, másodlagos beépítésben egy egyszerű, élszedéses, gótikus ablakszemöldök követ találtak. Olaszi román kori templomát azonban a 18. században érhették a legjelentősebb átalakítások. Ekkor hajójának déli nyílásait kivétel nélkül elfalazták, új kőkeretes ablakainak néhány elemét ugyancsak az 1878-ban emelt falban találtuk meg - ezeket ugyanekkor teljesen megsemmisítették, nyomukat sem