Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Balázsik Tamás: A balatoncsicsói Szent Balázs-templomrom kutatása

egy a fal külső síkjától 1 m széles, és 6 m hosszú, kelet-nyugati irányú kutatóárkot is ástak. A belőle kikerült igen tömör, barna föld erősen köves volt, rendszertelenül elhelyezkedő emberi csontokkal vegyesen, pár téglatöredékkel.

29 A helyiség északi, külső oldalán futó kutatóárokban a keleti végén -48 cm-nél találták meg a fal alját, illetve a szikla felszínét, ettől 180 cm-rel nyugatra -70 cm-nél, 3 m-re pedig -120 cm-nél. A helyiséget az ásató kápolnaként, illetve sekrestyeként határozta meg. A belsejét kitöltő igen laza, homokos, maiteres feltöltés számtalan, apró, színes falfestménytöredéket tartalmazott.

30 Az 1970es kutatás során a törmelékből előkerült vörös kő, melyre egy 10x7 cm-es keresztet véstek, az ásató szerint a mellékkápolna valamelyik sírját fedhette.

31 A korai hajó falkoronájától számítva 120-130 cm-es mélységből, törmelékből, illetve a sötétbarna, igen tömör, erősen köves földből több emberi csonttöredék került elő. A helyiség hajóba nyíló ajtaja és a fal között, a befalazott északi ajtó küszöbétől mérve +20 cm-re pedig egy bolygatatlan, keletéit, melléklet nélküli csontvázra bukkantak, amelynek medencéje és lábai a helyiség északi fala alatt vannak. Bal karja a medencén nyugodott, jobb karja nyújtott volt. Az ásató szerint felnőtt férfi váza lehetett. Fejét az északi ajtó kiszabadítása során, az 1970-es ásatáskor törték össze. A helyiség északkeleti sarkában 125 x 90 cmes, a sziklára épített, 45 cm magas oltártömböt találtak. Oldala vakolt volt. A vakolatnak ma már nincs nyoma. Egy 135 x 70 cm-es, 25 cm vastag, sima felületű sziklatömb alkotta az oltár lépcsőjét, illetve a járószintet. Az „oltárlépcső"-vel egy szinten, a kelet-nyugati, hosszabb (északi) fal belső oldalán, ahhoz kapcsolódva, egy 65 x 31 cm-es faragott követ találtak, alatta 15 cm-es habarccsal, 1 sor kővel, majd a sziklával. A sziklától mért magassága 45 cm volt. A kis padka tovább nem folytatódott.

32 Nyugati végénél keletnek tájolt, 100 cm hosszúságú csontvázra bukkantak. Koponyáját összetörte a rajta lévő köves törmelék. Jobb vállától 50 cm-re a fal felé, a (hajó-)fal szintjétől 205 cm-re 14. század végi ezüstérmet, egy Mária-obulust (1387-1395) találtak. A váznak csak a mellkasát bontották ki, többi része a padka alatt feküdt. A kápolna nyugati végét, minthogy azon sem befejezésnek, sem folytatásnak nyomát nem lehetett látni, az ásató szerint a 13. század végén, a 14. század elején épített új hajó északkeleti sarkával rombolhatták le.

33 Kérdés, a sekrestye hajdani járószintjét jelzi-e az a két, a puszta földre, habarcságy nélkül lerakott római tetőcserép, amelyeket az északkeleti sarkában kialakított oltár és a hajó északi fala közötti, 60-65 cm-es szakaszon találtunk a kitisztítás során. A sekrestyekápolna területéről a feltöltés kihordása során szórványcsontok, valamint az oltártól délnyugatra középkori edény aljtöredéke került elő.