Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Balázsik Tamás: A balatoncsicsói Szent Balázs-templomrom kutatása

A talán magánadományból emelt, 75 cm széles falú, 2,6 x 5,7 m-es alapterületű sekrestyekápolna felépítésének kora kérdéses. Kérdés az is, hogy ennek a kápolnának és nem valamelyik szomszédos faluban álló, a Szent Balázs-templommal filiális viszonyban állónak volt-e a papja az a János nevű, az 1334-es pápai tizedjegyzékben említett káplán, aki az 1333-1334-ben szereplő, 5 penzát (200 dénár) és 8 kisdénárt adózó Jakab nevű szentbalázsi pap

34 mellett szintén fizetett tizedet.

35 Mivel a sekrestyekápolna nyugati fala a régészeti kutatáskor nem került elő,

36 talán nem zárható ki, hogy a kápolna nyugati falaként az új templomhajó keleti falszakasza szolgált, vagyis az új templomhajó emelésének időpontja és 1334 között épült. A bővítményhez képest utólagos voltára utal, hogy a korai templomtól és az új hajótól eltérően falazatát pusztán mészkőből rakták.

37 A sekrestyekápolnával kapcsolatba hozható, egyetlen, sajnos nagyon viszonylagos datáló értékű részletnek mindössze az a rézsűs élszedésindítású, 70 x 38 x 21 cm-es szárkő-töredék tekinthető, amelyik az 1970-es kutatás soran, az új hajóban lévő, 1930-as alsó lépcsők elbontása során került elő,

38 és amely feltehetően a 10 cm-es habarccsal egyből a sziklához csatlakozó sekrestyeajtó része volt.

39 Kérdés, készülhetett-e ezzel együtt a déli kapu félköríves kőkerete is, amelynek rézsűs élszedésindítású szárkövei teljesen megegyeznek az északihoz tartozóval, de annál 10 cm-rel rövidebbek. Az ásató szerint a kapu négy töredékét az 1970-es kutatás során találták a déli oldalon, a két hajó találkozásánál, a törmelékben.

40 Egyik, (nyugati) lábazata eredeti helyén, beépítve került elő.

41 (4. kép) A pántok helye alapján az ajtó balra, befelé nyílt, s 1,4 m széles volt.

42 A falnyílás szélessége alapján a sekrestyekápolna ajtaja is ekkora lehetett. A kutatásunk során talált közel 40 darab, különféle típusú római tetőcserépdarab, és a kúpcserepek (imbrex) - köztük egy a kékkúti villából előkerült antefix-szel megegyező,

43 háromszögletű tüskékkel díszített, 2 cm-es falvastagságú darab - töredékei alapján legalább a tető egyes részeit a környékbeli római kori villákból összegyűjtött tetőcserepekkel fedték. Előkerültek azonban lekerekített végű, cseréplécre akasztható, 3,4 cm vastagságú középkori tetőcserepek töredékei is. A templomot a középkor későbbi szakaszában is gazdagították, további oltárokkal gyarapították. Az 1970-1971-es jelentés fénykép-dokumentációja szerint a hajó délkeleti sarkában, az alsó kőlap réteg re építve, a szentélylépcső felső síkja fölé magasodó falazott tömb került elő, amelyet az ásató mellékoltárként azonosított. Alja a hajó járószintjén volt.

44 Talán ehhez, esetleg megépítéséhez képest későbbi donációként a főoltárhoz, vagy a sekrestyekápolna oltárához tartozhatott az az 1440-1480 között, esetleg később faragott,

45 pártázatos, i