Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Balázsik Tamás: A balatoncsicsói Szent Balázs-templomrom kutatása

töréshez, a felső pedig, a torony (harangszinti) ablakainak alsó széléhez kapcsolódott. A torony keleti falán lévő, ajtó méretű faláttörés, melynek alsó síkjához deszkafödém igazodott a torony belsejében, a hajó fedélszékének szerkezetét illetően is kérdéseket vet fel. A tetősík vonalát egyértelműen meghatározza a torony északi és déli oldalán a gerendafészkek sora. Az említett ajtóméretű nyílás eszerint a tető csúcsában nyílhatott. Kérdés, milyen volt a hajó fedélszéke. A falkoronához igazodó sík deszkafödém kizárható, hiszen nyitott fedélszék esetén is a kötőgerendáknak metszeni kellett a karzat íves nyílásait. Ilyen magasra helyezett bebúvó nyílásra torokgerendákkal összefogott szaruzat és a torokgerendák szintjén kialakított síkfödém esetében lehetett szükség. A déli hajóablakokhoz viszonyítva magasra tolt két nyugati ablak helyzete alapján hasonló konstrukcióval lehet számolni a Baranya megyei Túrony templomának Árpád-kori hajójánál. A hajóból a toronyalj fölé nyíló feljáró helyzete alapján a feljáróajtó datálásától függően hasonló lehetett a veleméri templom fedélszéke is a középkorban. A templom nyugati homlokzatában gazdagon tagolt, körtetagos, sárga és vörös festéssel is díszített nyugati kapu található.

25 Bélletét két, egymás mögé állított kőrétegből állították össze. A kaput befoglaló, az új hajóétól eltérően sárgás habarcsú faltömb, melyben az építéskor használt állvány gerendáinak csonkjai is bennmaradtak, kiáll a nyugati homlokzat falsíkjából. A faltömböt besimított vakolattal borították, amelyre ráfed a homlokzatot borító durva felületű vakolás, melynek habarcsa szemmel szinte megkülönböztethetetlen magának a falazatnak a habarcsától. Legalább az új templomhajót falfestményekkel is díszítették. Az 1971-es kutatás során az északkeleti sarokban előkerült,

26 vörös színnel előrajzolt, meglehetősen magasra felhúzódó szürke függönymotívum maradványának letisztítására az épület 2001. évi helyreállításakor került sor. A falfelületeket, vakolatokat később többször javították, meszelték. A korai templom hajójának északi falában talált elfalazott ajtónyílás kutatása során, miután 1970-ben, majd 1971-ben géppel eltávolították a korai hajó északi oldalán a falkoronáig, kb. 2 m-es magasságig feltöltődött talajt,

27 és miután a szentély északnyugati oldalán 4 m széles szelvényt nyitottak,

28 a korai hajó északi oldalához csatolt helyiség került elő. A hajó északkeleti sarkának akkor adott magasságától számítva 120 cm mélyen a faragott kvádersarokkövekhez szabálytalanul rakott terméskő fal csonkjának vizsgálatára 4 x 2 m-es kutatóblokkot jelöltek ki. Itt, három sor szabálytalan alakú kősor után a fal alapozását jelentő sziklapadra bukkantak. A helyiség északkeleti sarkánál