Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Borossay Katalin: A kecskeméti városi mozgószínház és Mende Valér

5. kép. A mozgószínház az 1910-es években kisebb tervmódosítás: 1913 szeptemberében Fenyő azért folyamodik, hogy „a III. és IV. osztályú váróterem feletti tetőzetet ajtóval összekötve az emeleti nézőtérrel, terrasznak használhassa(m) ki." A képeslapon ez a terasz is látható; pontosabban a teraszra vezető ajtó és az, hogy a kőbábos korlát fölött 10-20 centiméterrel még egy vascső-korlát is húzódik, nyilván biztonsági okokból. A timpanon díszítése ezen a felvételen kevésbé, ellenben egy 1940-es évekbeli képeslapon viszonylag jól kivehető: két oldalról négy-négy szimbolikus alak fogja közre a nagy címerpajzsot, melyen a város címere alatt a „KECSKEMÉT VÁROSI MOZGÓKÉPHÁZ" felirat ékeskedik. Fenyő ugyanis folyamodott a városi tanácshoz a címer és a név használatának jogáért, s meg is kapta.

16 (6. kép) A megnyitás aktusával lezárult a mozi történetének az a szakasza, aminek átvizsgálása szükséges volt ahhoz, hogy meg lehessen állapítani, mennyiben Mende Valér és mennyiben ifj. Ecker József műve az épület. A tervek és az iratok arról tanúskodnak, hogy Mende, a fővárosi építész, aki ifjú kora ellenére már számos sikeres pályázatot, megépült vagy épülőfélben lévő házat tudhatott maga mögött - Kecskeméten is -, örömmel fogadta az újabb kecskeméti megbízást, és igyekezett neki a város kívánságai szerint eleget tenni - amint azt műleírása idézett részében expressis verbis ki is mondta. Nagyszabású helyi munkái (református főgimnázium és jogakadémia, 1910-1913;