Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Borossay Katalin: A kecskeméti városi mozgószínház és Mende Valér

2. kép. Mende Valér módosított alaprajzi terve, 1912 ezeket a városi tanács elé terjessze. Ö ezt meg is tette, azzal folyamodván a tanácshoz, hogy „Legújabban ifj. Ecker József és érdektársaival folytattam tárgyalásokat, melyek eredményeként a színház felépítését illetőleg velük végleg megállapodtam. Megállapodásunk egyik feltétele az volt, hogy a tekintetes Tanács megengedni fogja, miszerint a színház épületét ne a már benyújtott tervek szerint legyünk kénytelenek felépíteni. A tekintetes Tanács által már elfogadott tervezetet nagyjában, főleg külsőleg, irányadóul fogadjuk el, ám a belső berendezést emelettel és praktikusabb beosztással óhajtjuk csinálni. [...] Fentiek alapján szükségessé válik, hogy a Kecskemét várossal ezután megkötendő szerződés Fenyő Sándor és Ecker József és Társaival köttessék meg, miért is tisztelettel az iránt esedezem a tekintetes Városi Tanácshoz, hogy: legyen kegyes megengedni, hogy a mozgóképszinházat a jelen kérvényemhez csatolt tervek szerint építtethessem fel és méltóztassék elrendelni, illetve megengedni, hogy a jog a velem társas viszonyba lépő társaimra is átirassék. Kecskemét, 1913. július 5-én." Lényeges momentum, hogy az „emelet és praktikusabb beosztás" következtében a moziba tervezett férőhelyek száma 532-ről kb. 800-ra fog nőni. Fenyőnek ehhez a beadványhoz csatolnia kellett Ecker Temesváron kelt, 1913. június 30-i datálású tervsorozatát,

11 Ecker tervein ugyanis a láttamozás dátuma 1913. július 6., és az 1913. július 7-i főmérnöki jelentés, valamint az ugyanaznapi tanácsülés jegyzőkönyve már mint ismertekről beszél róluk, sőt, rögzíti a megkívánt módosításokat. Ugyanebben a jegyzőkönyvben határoz a