Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Borossay Katalin: A kecskeméti városi mozgószínház és Mende Valér

figurális szobrokkal, főpárkányok feletti attica mellvéd korláttal, helyenként művészies kivitelű sgrafittó mező és futó díszekkel. Az épület a főpárkány felső éléig 9.00 m magas, amely egy normális egy emeletes épület magasságának felel meg. Tekintettel azonban arra, hogy a tetemes hossz az épület magasságát nyomottá tenné, a főpárkány feletti attica mellvédre az oszlopállásoknak megfelelőleg 4.00 magas obeliskek terveztettek, amelyek lathernák elhelyezésére s egyszersmind villanykörte lánccal összekapcsolva, esti reklám kivilágítás céljára is szolgálnak. [...] Ugy a nézőtér és előcsarnok decorativ falfestményeivel mint külső homlokzaton levő szobrok és reliefek készíttetésével és tervezésével a város által kívánt művészi követelményeknek óhajtok eleget tenni." Mint említettük, az alaprajzra már át vannak vezetve a mérnöki hivatal által előírt módosítások: a nézőtér Rákóczi úti oldalán az eredetileg mindkét oldalra tervezett „árkád-szerü szabad folyosó" helyett a „megfelelő zárt folyosó" látható; az „egyetlen egy illemhely" helyett az épület két oldalán két külön illemhely van, egy a férfi, másik a női közönség részére; „a két oldal-szék csoporton meglevő kereszt átjárás" pedig a szabályrendeletnek megfelelően a középső székcsoporton is keresztül vezettetett, „a középső székcsoport megfelelő számú padsora és berendezése" elhagyásával. Némi ellentmondás mutatkozik viszont a külső, homlokzati rajzok és az alaprajz között: mintha a tervező az alaprajzot gondosan áttervezte volna a kívánalmaknak megfelelően, ám a fő- és oldal- (tkp. hátsó) homlokzat tervét nem igazította volna hozzá a változásokhoz, hanem csak egyszerűen átmásolta volna. (2. kép) Ez a következetlenség tetten érhető a műleírásban is: nézőszámnak ott Mende 566 főt ad meg, az alaprajzon viszont 531 főt. A nézőszám kb. 30 fős csökkenése megfelel a középső székcsoportban nyitott átjáró miatt kivett három széksornak (3x10 szék). Van egy másik lényeges elem is a műleírásban, ami az alaprajzon nem lelhető fel: „a vetítő gép kamrához az előcsarnokból felvezető és tűzbiztosan elburkolt vaslépcső"; ellenben a színpad ívelt hátfalához belülről egy „Gépház" elnevezésű helyiség van építve, lépcső nélkül. Mint említettük, Fenyő és még néhányan részvénytársaságot alapítottak az építkezés finanszírozására.

9 A részvények jegyzése azonban nem ment, s úgy tűnik, hogy Fenyőnek nem volt megfelelő anyagi háttere az építkezésnek még csak elkezdéséhez sem.

10 Ebben a helyzetben 1913 nyarán társulási szándékkal tárgyalásokat kezdett azokkal a vállalkozókkal - de legalábbis eggyel, ifj. Ecker Józseffel -, akikkel annak idején a moziengedély elnyeréséért vetélkedett. A tárgyalásokat siker koronázta, Fenyő és Ecker 1913. június 28-án szerződést kötöttek, ám Eckernek is megvoltak a feltételei, s Fenyőre várt a feladat, hogy