Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)
Győr Attila: Az Óbudai Gázgyár tisztviselőtelepének építéstörténete
A Gázmúzeum Dokumentációs Tárában őrzött, kissé hiányos tervanyag és a javított helyszínrajz alapján megismerhetjük a Weiss Albert tervezte tisztviselőházakjellegzetességeit is. Az első változathoz, s Reichl megvalósult épületegyütteséhez képest is alapvető különbség, hogy Weiss öt darab, egymástól teljesen különböző lakóházat tervezett a tisztviselőtelepre. A két kisebb telekre földszintes házakat tervezett, melyek alaprajza négyzethez közelít, közepükön világítóudvarral. A telep középső részéhez közelebb eső lakóház 4 darab 3 szobás lakást tartalmazott volna, 20 míg a telep gyár felőli, szélső, legkevésbé elegáns telkén fekvő lakóház 4 darab kétszobás lakást. 21 E két lakóház és a Duna közé eső, nagyobb, jó kilátással bíró telekre egyemeletes lakóház került volna, két négyszobás, illetve két háromszobás lakással. 22 A tisztviselőtelep déli végén, az előzőhöz hasonló kerttel övezett, szintén a Dunára néző lakóház egyemeletes lett volna, két négyszobás, illetve két ötszobás lakással, úgy, hogy a nagyobb lakások a kellemesebb, déli oldalt foglalták volna el a lakóház földszintjén és emeletén. 23 A telep középpontját jelentő legnagyobb telekre, valószínűleg a gyárvezetők számára tervezett, nagy kertben álló lakóház kialakításáról csak a helyszínrajz tájékoztat: a talán földszintes lakóépület két lakásból állhatott, melyek öt-öt szobát foglalhattak magukba. Weiss összesen 18 (esetleg 20) lakást helyezett volna el az öt épületben, a korábban kifejtett hierarchikus rendszert tükröző, a telep középpontja felé növekvő szobaszámmal. A házak külső képéről csak a két lakóházról rendelkezésre álló homlokzati rajz alapján alkothatunk fogalmat. Weiss a homlokzatalakításban kerüli a szimmetriát, a homlokzatok egyhangúságát egyes ablaktengelyek kiléptetésével, azok egymástól és a ház többi részétől is eltérő formájú tetőfedéssel enyhíti. Váltogatja a háromszögű és az íves oromzatot, helyenként kis toronnyá alakítja a rizalitot, a lépcsőházat. A homlokzatok kiképzésének fontos elemévé válnak a különböző faragással díszített ablaktáblák, ajtók. A rizalitok ablakai fölött növényi ornamens jelenik meg, az ajtó körül reneszánsz ízű keretelés, zárókövén a SALVE és VITA szavakkal. Máshol is szívesen használ historizáló elemeket: északi reneszánsz formákra emlékeztető ablakokkal, szecessziós átfogalmazású balusztráddal találkozunk. A németes jellegű homlokzatok egyszerűek, könnyen kivitelezhetők, mégis ötletesek, változatosak. Weiss Albert terveit a szakértő bizottság 1910. április 20-án és 21-én, kétnapos ülésen vizsgálta át. A bizottság összetétele szinte megegyezett az első elrendezési terv javításait elrendelő testülettel. Weiss részletes magyarázatokkal mutatta be tervét, melyért Bernauerés Schön társtervezők is felelősséget vállaltak. A szakértők „a munka fölött egybehangzóan legteljesebb elismerésüknek"