Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Rozmann Viktor: Egy bérház a Bálvány utcában. Adalékok az Október 6. utca 22. történetéhez

Egy bérház a Bálvány utcában. Adalékok az Október 6. utca 22. történetéhez Rozmann Viktor 1971 -ben kivételes hagyatékkal bővült az Építészeti Múzeum gyűjteménye. Az Október 6. - Arany János utca sarkán álló bérház egykori tulajdonosainak utódja, Lénárd Sándor fia, László a család által lelkiismeretes gondossággal vezetett és megőrzött iratanyagot ajánlott fel a Magyar Építészeti Múzeumnak. Az épülettel kapcsolatos, egy doboznyi iratanyaghoz mintegy kilencven darab tervlap is tartozik. A kapott információ szerint a tulajdonosok az államosítás után sokáig abban reménykedtek, hogy egykori tulajdonukat visszakapják, és bérházuk ügyeit ismét kezükbe vehetik, ezért még szükség lesz a papírokra. Reményük a hetvenes évek elejére szertefoszlani látszott. A családi levéltár legkorábbi lapja 1865-ből származik, melyen Pest Város Tanácsa megadja az engedélyt Gold Mór úrnaka ház Pán József tervei alapján történő átalakítására. A legkésőbbi dátumot egy műszaki állapotvizsgálati dokumentáción találjuk: 1963. február 14. Az iratanyag állapota tudatosan rendszerező archiválásról ta­núskodik: kategóriák szerint szétválogatva külön mappákban tárolták azokat. A papírokban való elmélyülés azonban azt sejteti, hogy a rendelkezésünkre álló anyag valaha bővebb volt; a mappákban lapozgatva bizonyos lapok hiá­nyátérzékelhetjük. Az Építészeti Múzeumnak átadott kilencven tervlap az 1865 és 1945 közötti időszakból származik. A rajzok méretükben, technikájukban, kidolgozottságukban különböznek egymástól. Ez a hagyaték tette érdemessé és alkalmassá a házat arra, hogy esettanulmány készüljön róla. 1 Hanák Péter - egy hasonló épületről szóló - szavaival: „nem különös esztétikai kvalitása, és nem valaminő történeti nevezetessége teszi bemutatásra, megörökítésre érdemessé, hanem egy gyakorlati előnye: viszonylag bőséges dokumentáció maradt fenn róla." 2 Ürményí József az újonnan parcellázott Lipótvárosban 1789 és 1793 között két telket vásárolt, majd 1807-ben további kettő, az előzőkkel szomszédos telket szerzett meg. A négy telket egyesíti, majd három, nagyjából egyenlő méretű telekre osztja szét, ez a telekelosztás megegyezik a jelenlegivel. 1812­ben a saroktelken építkezésbe kezd. Arról, hogy az Ürményi család valaha használta-e az Október 6. utcai bérház lakosztályát, nincs információnk, de

Next

/
Thumbnails
Contents