Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Rozmann Viktor: Egy bérház a Bálvány utcában. Adalékok az Október 6. utca 22. történetéhez

7. kép. A Pán József-féle átalakítás terve az Október 6. utcai homlokzaton, 1865 nem tűnik valószínűnek: az épület külső-belső kialakításából biztosra vehetjük, hogy nem saját használatra építtette. A telkek egyesítése és újraosztása jól informált telektulajdonost sejtet: a jobb beépíthetőségű telekméret ügyében építész véleményét is kikérhette. Ha átlapozzuk az ide vonatkozó pesti és budai telekátírási jegyzőkönyveket,

3 azt láthatjuk, hogy Örményinek valóban nem ez volt az egyetlen ingatlanbefektetése. Telekvásárlásaiból kitűnik, nemcsak sikeres jogász és politikus volt, hanem tudatos és megfontolt üzletember is. A vagyon ingatlanba forgatása akkor is jó üzletnek bizonyult, ami hosszú távon is biztos gyarapodást jelentett: a megvásárolt telkek értéke az idő múlásával egyre nőtt. Bár a Lipótváros beépülését - és ezzel telkei értékének többszörösére növekedését - Ürményi már nem érhette meg, azt jól tudta, hogy Pest terjeszkedésének egyik legvalószínűbb iránya épp ez a terület. 1870 után a közigazgatási intézményeket a Várból a Lipótvárosba helyezték át, a klasszicizmus legjelentősebb épületei is Pesten épültek, a század második felében a város egyértelműen a Duna bal partján fejlődött dinamikusabban. Ürményi tehát jó érzékkel választott és vásárolt éppen itt telkeket. A politikában betöltött szerepe és tisztségei arra engednek következtetni, hogy