Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Bazsó Gábor: A megyeri csárda

3. kép. A Megyeri csárda a Váci út felől, 1977 A fennálló épület magja a kéttraktusos, középfőfalas 18. századi csárda. A keleti traktus alatt dongaboltozatos pince található, amely az udvar felől, a nyugati (udvari) traktus középső helyisége alatti kisebb téren keresztül közelíthető meg. A lépcső az udvari oldalon levő tornác alatt található. Az épület déli végéhez kapcsolódó, kétszobás lakást magába foglaló szárny a 19. század végén vagy a 20. század elején épülhetett. A 20. században a csárdát mind a négy oldalán körbeépítve bővítették. Ablakai, ajtói elpusztultak, még főfalai jelentős részét is kiváltották. Az épületet délről és keletről közrefogó tornác 1940 körül épült, eredetileg úgy, hogy a korábbi főhomlokzat ablakai megmaradtak.

13 (1. kép) Ezeket az 1965-ben végzett felújításkor távolították el, s a nyílásokat szélesebb áttörésekké alakították.

14 Az udvar nyugati végében az egykori istálló-szárny igen romos keleti (udvarfelőli) fala kerítésként funkcionál.

15 (2. kép) A tégla-kő vegyes falazatban levő eredeti nyílások téglával átboltozottak, több periódusban lettek átalakítva, majd elfalazva, és vannak újabb nyílások is, mára szintén elfalazva. Az épületet feltehetőleg a falmaradványtól néhány méterre húzódó töltés létesítésekor, 1923-ban bontották el.

16 Az oldalfalak befordulásának nincs nyoma, de valószínűleg azoknál többet nem bontottak el a keleti falból. Középen egy méter széles válaszfal nyoma figyelhető meg, amely az istállót két helyiségre osztotta. Közvetlenül ettől balra 190 cm széles ajtó található, majd két istálló-ablak, egy