Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Bazsó Gábor: A megyeri csárda

130 cm széles ajtó, majd még egy ablak. A válaszfaltól jobbra egy eredeti ablakot egy azzal megegyező szélességű nyílás követ, amely lehetett eredetileg ajtó is. A Megyeri csárda nem műemlék, mert 20. századi radikális átépítések következtében szinte teljesen elvesztette eredeti formáját, a korára utaló jelek pedig nem képviselnek esztétikai értéket, csak hátrányt. (3. kép) Az egyik ilyen jel az, hogy a csárda gödörben helyezkedik el (a Váci út ma egy méterrel magasabban megy, mint régen), a másik az omladozó hátsó fal. Nem műemlék, de történeti emlék - három évszázada meglévő határjelző és vendéglátó szerepe, illetve neve miatt, amely utal a középkori előzményekre, a falura és a révre is. Jegyzetek 1 A templom az uradalmi téglagyár - 1952 óta oxigéngyár - területén állt. Magyarország első katonai felmérésén (1783) ezen a területen ábrázolt domb tetején látható egy fekete folt, ez jelölheti a romot. Rómer Flóris 1863-ban lerajzolta és leírta a templomromot. (KÖH Tudományos Irattár, Rómer Flóris jegyzőkönyvei. XI. 90. - közölte: D. Matuz Edit: Adatok Rómer Flóris kéziratos hagyatékából Pest-Buda középkori történetéhez. = Budapest Régiségei, 29. Budapest, 1992. 19., 20. Vö. Rómer Flóris: Román- és átmenetkoru építmények hazánk területén. Szemelvények jegyzőkönyveimből. = Archaeologiai Közlemények, 10/2. 1876. 25.) A következő évtizedben Arányi Lajos mérte fel a maradványokat. (KÖH Tervtár, ltsz. 2692.) A falura vonatkozó adatok: Gárdonyi Albert: Középkori települések Pest határában. = Tanulmányok Budapest Múltjából, 8. Budapest, 1940.25-26.; Györffy György: Budapest története az Árpád-korban. In: Budapest története I. Szerk. Gerevich László. Budapest, 1973. 311.; Kubinyi András - Irásné Melis Katalin: Településeink a honfoglalástól a török hódoltságig (896-1541). In: Tanulmányok Rákospalota-Pestújhely történetéből. Szerk. Czoma László. Budapest, 1974. 41-46., 2. ábra.; Kubinyi András: Budapest története a későbbi középkorban Buda elestéig. In: Budapest története II. Szerk. Gerevich László - Kosáry Domokos. Budapest, 1975. 31.; Pesty Frigyes kéziratos helységnévtárából. Pest-Pilis-Solt vármegye és kiegészítések. Közreadja Bognár András. Szentendre, 1984. 319-320. Tari Edit: Pest megye középkori templomai. Szentendre, 2000. 32-33. 2 Szarka Gyula: A váci egyházmegye történeti földrajza a török hódítás korában. Vác, 1940.80.; Káldy-Nagy Gyula: A budai szandzsák 1559. évi összeírása. Budapest, 1977. 128. 3 Morvay Győző: Galánthai gróf Fekete János. Budapest, 1903.13. 4 Éble Gábor: A fóthi uradalom. In: Éble Gábor - Petkó Béla: A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története. Budapest, 1911. II.: 74-76, 83. Nagy Lajos: Rákospalota története a XVI-XIX. században. In: Tanulmányok Rálospalota és Pestúlyhely történetéből. Szerk. Czoma László. Budapest, 1974.64-65. 5 Magyarország első katonai felmérése. Hadtörténeti Múzeum és Intézet Térképtára, Col. XIV. Sectio 19. 1783. 6 1750-ben máremlítik. Nagy Lajos: Palota 1541-től 1848-ig. ImTanulmányok Rákospalota-Pestújhely történetéből. Szerk. Czoma László. Budapest, 1974. 85. 7 MOL, E 584. Gróf Fekete család levéltára, Fasc. 12.1/36. 8 MOL, E 584. Gróf Fekete család Levéltára, Fasc. 12.1/40.156v 9 MOL, E 584. Gróf Fekete család levéltára, Fasc 12.1/40.134r. Pro memoria.