Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Bazsó Gábor: A megyeri csárda

Torma Ferenc Fekete György gróf halála után egy emlékiratban vette számba tisttartóként végzett tevékenységének legfontosabb eredményeit. A különböző építkezések felsorolásában első helyen áll a megyeri csárda: „Káposztás Megyeri vendégfogadót éppittetvén két nyáron minden féle materiálék után magamnak kelletett látni; mennyi fáradság és bajom volt mellette a kőmiveseknek hibáit, mely nagy bajjal hoztam helyre, csak hogy a vendégfogadónak alkalmatossabb voltára, s nagyobb hasznára lehessek."

9 1816-ban megjelent egy hirdetés, amely szerint a Káposztásmegyeri vendégfogadó két vendég-, egy borivó és egy, a kocsmáros szükségére használandó szobából áll. 42 lóra való istálló, illetve fészer tartozik hozzá.

10 Valószínűleg már a bővített épület körvonala jelenik meg az 1783-ban készített - már említett - első katonai felmérésen.

11 A Váci út kanyarulatában, ahhoz délről csatlakozva, de az északi útszakasz irányában tájolva áll a téglalap alaprajzú vendéglőépület. Az épület végfalait kerítés folytatja a Duna felé. A négyzet alaprajzú udvar két sarkában melléképületek állnak, az egyik az istálló lehetett. Egy 1837-ben készült térkép ennél kicsit részletezőbb. Ezen jelölték a Váci út kanyarulatánál, a csárda bejárata előtti teresedést, és az északi kerítésfal közepén a vonal vastagítása díszesebb bejáratra utalhat. Az udvar dunai oldalán, a melléképületeket bővítették 1783 óta: a teljes nyugati oldalt beépítették és még az északi oldalra is befordul egy rövidebb szárny.

12 2. kép. A Megyeri csárda nyugati kerítésfala, 2003