Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Nagy Veronika: Hic vivunt vita functi multique loquuntur. Történeti falképek Zalaapátiban, a bencés rendház könyvtártermében

ma Zalapátihoz tartozó Hosszúfaluban, a Szentkirályi-kastélyban egy falképet festett.

13 A ma mészréteg alatt rejtőző ábrázolás Kisfaludy Károly színjátszás iránti érdeklődését bizonyítja. A töredékes jelenetet valószínűleg egy osztrák Hanswurst-kiadvány illusztrációja alapján készíthette.

14 Ugyancsak ebben az időben, és ezen a helyen, ahol első falképét festette, vetette papírra a Tatárok első változatát. A Tatárok Magyarországon című drámájának 1819-es székesfehérvári bemutatója elsöprő sikert hozott számára. Egyik percről a másikra az irodalmi élet élvonalába emelkedett. A sikeren felbuzdulva elhatározta, hogy illusztrált, magyar történelmi témát feldolgozó munkát ad ki. Az ötletet minden bizonnyal Fessier tízkötetes Magyarország történetét bemutató művéből merítette.

15 Több, mint 120 történelmi témájú rajz elkészítését tervezte, több rajzéi is készült közülük, ide sorolható a Dobozy-történetet illusztráló, három mű is.

16 Kisfaludy Károly egész életét meghatározta a művészélet, a művésszé válás iránti olthatatlan vágyakozás, mely sosem volt szorongásoktól mentes. Reményeire részben az apjától való félelme vetett árnyékot, aki a „piktorságot, poétaságot" semmiképpen nem támogatta, főképp Károly fiánál nem nézhette jó szemmel, akinek születése felesége életébe került. Talán még szorongatóbb volt számára a középszerűségtől való félelem. Művészi törekvéseinek, ambícióinak kibontakozását az Auróra szerkesztése hozta meg. Kitűnő szervező volt, szinte a semmiből teremtette elő a nagy vállalkozás anyagi fedezetét. Jó érzékkel toborozta maga mellé segítőtársait. Leendő közönségét szemelőtt tartva határozottan alakította ki a zsebkönyv arculatát, melynek színvonala rövid idő után az előző generáció költőfejedelme, Kazinczy Ferenc által támogatott Hébe című kiadványét is felülmúlta.

17 Kazinczyt már a vállalkozás kezdetekor bevonta terveibe: „A rézmetszetek többnyire jó hírű művészektől készíttetnek, a rajzolatok tőlem lesznek, és mind a hazai történetből összeszedett szcénák. Báró Mednyánszky régi írásokat ígért."

18 Sőt alkotóként is kérte Kazinczy közreműködését. A színvonalas megjelenés mellett a témaválasztás tekintetében ugyancsak határozott elképzelései voltak. Mindenekelőtt a magyar történelemből vett események feldolgozását javasolta. Erre intette Kazinczyt is a fent idézett levél folytatásában: „csak az egyért esedezek, hogy a poézis ne személyes, hanem köztárgyat foglaljon magába."

19 Az almanach elsősorban nőknek készült, nekik szólt a finom megjelenés, az elegáns nyomdai szedés. Kötetei aranyozott szélű velúr papírra nyomtatva jelentek meg. A mintát hozzá a népszerű német és osztrák almanachok szolgáltatták, Kisfaludy Károly elsősorban az ugyancsak hölgyek számára készült Becker-féle Taschenbuch zum geselligen Vergnügen-t tekintette példának.

20