Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Nagy Veronika: Hic vivunt vita functi multique loquuntur. Történeti falképek Zalaapátiban, a bencés rendház könyvtártermében

1777-1781 között Domonkos Janke apát idején építették újjá Zalaapátiban az 1774-ben tűzvész áldozatául esett templomot. Ekkor már végleg lemondtak arról, hogy a nagy múltú bencés apátságot eredeti helyén, Zalavárott építsék újjá, de a zalavári nevet és címet megtartották. A rendtörténet szerint a zalavári apátság romjaiból mintegy 200 öl követ használtak fel az új templom alapozásához. A rendház újjáépítése 1784-ben fejeződött be. Janke apát 1801-ben halt meg, holttestét az apátság sírboltjában helyezték örök nyugalomra. A göttweigi kapcsolat ellen 1802-ben, a monostort újjáépítő Janke apát halála után indult meg a küzdelem. A feszültség csillapítására Göttweigben külön apát kinevezéséről döntöttek, azonban ezek is németek voltak. Az időközben újra hiteleshelyi feladatokat is ellátó apátsággal szemben egyre határozottabb elvárás volt, hogy a monostort magyar ügyekben járatos, magyarul beszélő apát irányítsa. 1807-ben az országgyűlésben ismét indítványozták az apátság függetlenítését, de 1810-ben a császár elutasította a kérést. A vita mindkét oldalról egyre élesebbé vált, a Göttweigiek amellett érveltek, hogy romjaiból, nem kevés áldozattal támasztották fel a zalavári apátságot, így méltánytalan lenne dolguk végeztével kisemmizni őket. 1846-ban Deák Ferenc is felemelte szavát a zalavári apátság ügyében, azonban ő sem járt sikerrel. Hosszú diplomáciai harcok után, 1872-ben sikerült végül a monostort a göttweigi bencés apátságtól elválasztani, majd 1885-ben a pannonhalmi főapátsághoz csatolása is megtörtént. A zalaapáti bencés rendház könyvtárának falképei A zalavári konvent és hiteleshely működése 1575 után, a török időkben megszűnt. Ekkor a levéltárat a vasvári káptalanba, majd 1578-ban Szombathelyre vitték. 1756-ban a rendház megépülte után szállították az anyagot Zalaapátiba, a következő évben a hiteleshelyi munkát is újra megkezdték.

7 A rendházat 1753 tavaszán, Piazol Odilo apát idejében kezdték el építeni. Zala vármegye 1768ban készített leírásában a zalavári bencés rendházról szólva az épület nyugati részén elhelyezett, ekkor már berendezett „országos" levéltárat „díszesnek" írják le. A berendezésről a továbbiakban még azt is említik, hogy az itt elhelyezett szekrények, „kemény fából", „külön ajtókkal", ugyancsak „díszesen" készültek.

8 Az 1774. május 8-án pusztító tűzben az apátság nagy része leégett, de a konvent tagjainak sikerült a levéltár anyagát megmenteni. Minden bizonnyal segítségükre volt ebben, hogy a helyiséget - a nagyobb biztonság érdekében - „vasrostélyos" ablakokkal és „vasajtóval" zárták. II. József intézkedése