Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Nagy Veronika: Hic vivunt vita functi multique loquuntur. Történeti falképek Zalaapátiban, a bencés rendház könyvtártermében

Zalaapáti (Apáthy) Szent Lőrincnek szentelt plébániatemplomát 1559-ben említik először. A török hódoltság idején felégették a falut, de a templom használható maradt ezután is, hiszen a Göttweigből érkező bencések ide tették - ekkor még átmeneti megoldásként - a zalavári apátság székhelyét.

4 A középkori plébániatemplomról készült leíráshoz egy alaprajz is tartozik, mely szerint a téglalap alakú hajóhoz kelet felől félköríves szentély kapcsolódott. Az 1716-ban ideérkező bencések igyekeztek szerény mértékű javításokkal használhatóvá tenni a középkori Szent Lőrinc-templomot. 1754-ben bezárták a templom melletti temetőt, majd a falu déli részén újat nyitottak. A templom berendezéséhez 1730-ban „egy göttweigi bencés templomból" három oltárképet szállítottak Zalaapátiba.

5 Közülük az Őrzőangyalokat ábrázoló lett a templom új főoltárképe. 1748-ban a korábban Szent Lőrincnek titulált templomot az Őrzőangyalok tiszteletére szentelték fel. Ekkor még nem vetettékel az egykori zalavári apátság helyreállításának tervét, így csak később kezdték használni Zalapátiban a várszigeti templomtól örökölt Szent Adorján titulust. A ma is látható, Szent Adorján vértanúságát ábrázoló főoltárkép csak akkor készült el, amikor az ideiglenesen rendbe hozott templom leégésével véglegessé vált, hogy Zalaapáti lesz a nagy múltú zalavári apátság székhelye. A nagy anyagi veszteség miatt egyre biztosabbá vált, hogy Zalavárott nem kerülhet sor nagyobb arányú építkezésekre. A Göttweigből származó Őrzőangyalok-oltárt ekkor mellékoltárrá alakították. A ma rossz állapotú, többszörösen átfestett és megújított belső kialakításról a rend történetére vonatkozó levéltári forrásokban a következőket olvashatjuk: „A szentély freskóját (Mária mennybemenetele) Mölck József készítette (1781). A Szent Adorján-oltárképet Schmidt Márton János akadémiai festő készítette; ugyancsak az ő műve a Krisztus a kereszten (most mellékoltáron) és talán az Őrangyal-kép is tőle való. Legalábbis alaposan restaurálta. A 14 stációs képet (4 most a felső folyosón) szintén Mölck József festette (1778). A többi 10 szétmállott; Pintér László restaurátor néhány kisebb képet csinált ezekből."

6 A visszaállítási rendelet által megszabott másikfeltétel volt, hogy az apátságot mindenkor Göttweigtől független apát irányítsa. 1715-től, az újraalapítástól az apátság élén névleg Emilian Ludwigsdorf állt, helyette azonban Gottfried Bessel, a göttweigi atya-apát volt a tényleges döntéshozó. A magyar rendek folytonos ellenérzésének dacára ez a gyakorlat a későbbiekben is folytatódott. A függetlenítést óhajtók érvei közt szerepelt, hogy a visszaállított apátság beiktatása nem felel meg a magyar törvényeknek, mert nem teljesíti Simoncsics Gellért pannonhalmi főapát korábban megfogalmazott kérését, mely szerint a zalavári apátságot a pannonhalmi apátság fiókjaként kell megújítani.