Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Nagy Veronika: Hic vivunt vita functi multique loquuntur. Történeti falképek Zalaapátiban, a bencés rendház könyvtártermében

Hic vivunt vita functi mutique loquuntur. Történeti falképek Zalaapátiban, a bencés rendház könyvtártermében Nagy Veronika A Zalapátiban újraalapított bencés apátság könyvtárának és levéltárának egykori helyiségét majd félszáz kisebb jelenetből álló falképegyüttes díszíti. A jelenleg hálóként használt szobában álmennyezet alatt rejtőző képek restaurálásának gondolata a közelmúltban merült fel. Az áradó elbeszélőkedvről tanúskodó képcíklus e munka kapcsán, az álmennyezet nyújtotta közelségből vált tulajdonképpen „olvashatóvá", hiszen a grisaille képek eredeti rendeltetésük szerint, frízszerűen, épületszobrászati megjelenést idézve zárták le a könyvespolcokat. Ebben a magasságban, a szekrények fölött, a részletező elbeszélésnek csak alárendelt szerep juthatott. A képciklus önálló életre, különös módon, csak így, a könyvespolcoktól megfosztva kelt.

1 A Szent István alapításaként számon tartott zalavári bencés apátság (1019) újraalapítása III. Károly 1715. évi rendelete alapján a göttweigi bencés apátság fennhatósága alatt történt.

2 A rendeletben feltételként szerepelt a Zala szigetén lévő, ekkor már romokban álló Szent Adorján mártírnak szentelt templom újjáépítése. A 15. században négysaroktornyos várral erődített monostort a török nem tudta bevenni, de Szigetvár 1566-os eleste után a környező települések pusztulása miatt elhagyták a szerzetesek. 1702-ben pusztult el végleg az apátság, amikor a bécsi haditanács rendelete alapján felrobbantották, nehogy támaszpontként szolgáljon a felkelőknek. Az erődített apátság romjait a helybéliek kőbányának használták, lassanként teljesen elhordták.

3 A göttweigi bencés apátság 1718-ban leégett, újjáépítését Johann Lucasvon Hildebrandt tervei alapján kezdték meg. Az építkezés hatalmas anyagi terhet rótt a göttweigi atya-apátságra, így ekkor nem kerülhetett sor Zalavár újjáépítésére. Elsősorban az apátság birtokainak összeírását, gazdasági erejének újjáélesztését tűzték ki célul. Kezdetben független, magyar apát választására sem került sor, apátjai a göttweigi atya-apátok voltak. Távollétükben jószágigazgatók vették kézbe az apátság ügyeit a magyar rendek, az országgyűlés folytonos háborgása ellenére. A romokban álló zalavári apátság helyett az alapítástól fogva az apátság birtokában álló Apáti faluba telepedtek vissza a bencések.