Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Keresztessy Csaba: „Buta, aki itt érezni nem tud”. A csákváry esterházy-kastély parkjának leírása 1823-ból

alatt 1824-ben elhelyezett építési tábláról nem tesz említést. A kert leírásakor Kováts a gyümölcsfák színeinek keveredéséről ír, később pedig arról tesz említést, hogy „Május Zdikén el kezdették az idén a kaszálást, és késő Őszig többször cselekedvén ezt, belőle sok széna takarodik". (2. kép) A leírásban közöltek, valamint az építéstörténeti adatok összevetéséből tehát az a kép rajzolódik ki, hogy a „Csákvári Park, vagy Nagy Kert" leírása 1823-ban, feltehetően az év őszén készült. (3. kép) Kováts leírása - bár alapvetően nem változtatja meg a csákvári kertről kialakult képünket - olyan időpontban keletkezett, mely viszonylag „légüres térnek" számít a források tekintetében, s néhány, máshonnan nem ismert adattal is kiegészíti eddigi ismereteinket.

9 3. kép. A parkban álló Szentháromság-emlék, 2003 Függelék Wo. 780. Csákvári Park, vagy Nagy Kert

10 Minekelőtte a' Park le írásához fognék, illendőnek tartom a' következendőket előre bocsátani: Csákvár Mezővárosa T. N. Fejér Vármegyében Északra majd szélső Hely a' Vértesi Hegyeknek Dél felől való oldalán és legszebb részén. Sem Kelet, sem Nyűgöt felől nem hasonlítathatók hozzá a' Helységek, sem azoknak fekvéseik, sem Mezőségeik. Ez egygy valóságos Éden, kivált ha Folyói volnának, és csupán csak azok' híjjával vagyon, mert az a' csekély, melly majd végen fog említtetni, számba alig vétettethető. Budától Nyúgotra 6. Székesfejérvártól pedig Északra 2. Mérföldnyire fekszik. Földes Ura Méltóságos Gróf Eszterházy Miklós

11 Ő Nagysága, Császári Királyi Kamarás.

12 Ennek a' Kegyes szívű Grófnak örökös dicséretére légyen itt fel jegyeztetve; hogy több száma nélkül való jótéteményein kívül, mellyekkel mások eránt is, de különösbben Jobbágyai eránt minden időn szakadatlanul viseltetni szokott, az 1816 diki példa nélkül való szükség idején,