Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Keresztessy Csaba: „Buta, aki itt érezni nem tud”. A csákváry esterházy-kastély parkjának leírása 1823-ból

2. kép. Parkrészlet a napórával, 2003 1823-ból rendelkezünk arra vonatkozó adattal, hogy a már 1814-ben is tervezett templom építése folyamatban van, azonban az építési munkálatok később megakadtak, s ez az épületrész soha nem készült el. Érdekes módon Kováts Sámuel ebben a munkájában nem említi a minden eddiginél pusztítóbb erejű földrengést, s a főúri rezidencia súlyos sérüléseit annak ellenére, hogy Esterházy Miklós két évvel későbbi gazdasági engedményeit - amint azt Jankovich Miklós is nehezményezi - nem mulasztja el barokkos cizelláltsággal méltatni. Ugyanakkora kastélyt, mint olyan épületet írja le, „melly Pesten is számot tenne", a templom kivételével szót sem ejtve folyamatban lévő építési munkálatokról. A szerző a főépülethez kapcsolódóan két „Gallériát" említ, mint láttuk, közülük a jobb oldali csak 1820-ra készült el. Szintén áll már a leírás keletkezésekor a kert felőli homlokzaton elhelyezett kettős címer, valamint az udvari homlokzat portikusza, ez viszont nem tesz lehetővé 1823 előttire történő datálást, s ezt erősíti az a közlés is, mely szerint a templom „két ágú Toronyra pompásan most építtetik". Döntő jelentőségű viszont az a tény, hogy míg a keleti homlokzat feliratát közli a leíró - mint majd látni fogjuk, ezt a kerti építmények esetében is kivétel nélkül megteszi -, a nyugati portikusz