Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Bodó Balázs: A pécsváradi kolostor I. István korában

A pécsváradi kolostor I. István korában Bodó Balázs A pécsváradi kolostor régészetileg talán az egyik leghosszabb ideig kutatott kolostorunk. Az első ásatásokat még 1937-ben Dombay János vezette az altemplom területén.' Pontosan húsz év múlva 1957-ben kezdődött az épületek helyreállítása Ferenczy Károly vezetésével.

2 Az 1957-1959 közötti munkák során néhány kutatóárkot is kiástak az építők. Szakszerű, régész által irányított kutatásra 1958-ban került sor Nagy Emese vezetésével.

3 Az ásatás az altemplomban és annak környékén folyt. 1960-ban Illés János és Szentesi Róza tárták fel az altemplom falképmaradványát. 1964-ben Gergelyffy András végzett a fennálló épületekben falkutatást.

4 Ezzel egy időben, 1964-től Bandi Gábor és Kiss Attila vezetésével megindult a vár rendszeres feltárása, amelybe később Kozák Károly is bekapcsolódott először konzulensként, majd 1975-1987 között ásatásvezetőként.

5 A feltárások eredményeiből 1988-ban nyílt meg a várban ma is látható kiállítás. A leletek közül csupán a reneszánsz kőfaragványok feldolgozására történt kísérlet.

6 A témakörben rendezett kiállítások is bemutattak időről időre néhány leletet. 1992-ben kezdtükel azásatásokdokumentációinak kiértékelését és a kőfaragványok teljes körű feldolgozását.

7 Jelentős eredmény, hogy elkészült a középkori maradványok fotogrammetriai felmérése.

8 Hosszú szünet után 2002-ben nyílt lehetőségünk, hogy az altemplom területén kisebb ásatást végezzünk.

9 Annak ellenére, hogy a feldolgozás még nem tekinthető lezártnak, talán nem érdektelen az eddigi részeredmények közzététele. Ezek közül most a kolostor legkorábbi korszakára vonatkozó ismereteinket próbáljuk meg összefoglalni. A pécsváradi kolostor korai történetéről viszonylag sok adattal rendelkezünk. Három különböző forrás is ránk maradt, amelyeket a bennük szereplő események időpontjának sorrendjében tárgyalunk. Szent István király nagy legendája a kolostor alapítását közvetlenül Koppány 997-ben történt leverése után említi.

10 A későbbi, átiratban fennmaradt alapítólevél datálása három különböző esemény időpontját is megadja.

11 A felszentelés 1015-ös időpontjából egyszerűen kiszámolható a másik két évszám. Miután a felszentelés az adományok körülhatárolásának 17. évében történt, így ennek időpontjául (1015-1017) 998-at kapunk. Ehhez hozzáadva az alapok megásásáig eltelt 14 évet (998 + 14) az építkezés megkezdése 1012-re adódik. Az 1012 és 1015 közötti három