Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Bodó Balázs: A pécsváradi kolostor I. István korában

év elegendő lehetett arra, hogy a kolostor egy része felszentelhető állapotba kerüljön. Az adományozás 998-as évszáma megfelel az oklevél azon meg­jegyzésének is, miszerint az alapító koronázása, azaz 1000 előtt történt. 12 Azt, hogy 1015-re nem készült el a teljes épület a Pozsonyi Évkönyv újabb, 1037-es felszentelési adatából tudjuk meg. 13 A fenti adatok látszólagos egyértelműségük ellenére több problémát is fel­vetnek. Közülük a kétféle felszentelési adat okozta eddig a legnagyobb zavart. Tekintve, hogy az 1015-ös oklevél alapítólevél, többen is az alapítás évének tartották. 14 Ezt azonban az alapítólevél datálása, mint fentebb láttuk, világosan cáfolja. Az alapításnak és az ünnepélyes alapítólevél kiadásának az időpontja nem feltétlenül kell, hogy megegyezzen. 15 A két felszentelési adat korántsem meglepő, ha figyelembevesszük, hogy az első felszentelést csupán három évig tartó építkezés előzte meg, így aligha készülhetett el a teljes épület. A következő szembetűnő furcsaság a 998-as adományozás és a munkák megkezdésének, vagyis az alapkőletételnek ehhez képest késői 1012-es év­száma. A probléma megoldásához Kristó Gyula kutatásai szolgáltatnak fontos adalékokat. Ő a Koppány leverése utáni eseményekkel kapcsolatban meggyő­zően rámutat, hogy az ezredforduló körül I. István az országnak még csak kis része fölött bírt hatalommal. 16 Az ország egészének uralma alá hajtását hosszas küzdelmek előzték meg, így a Dunántúl déli részén is csak 1009-re vált lehe­tővé a pécsi püspökség megalapítása. 17 A püspökség alapításának és a pécs­váradi építkezés 1012-es évszámának közelsége aligha lehet a véletlen műve. I. István részéről tehát 998-ban még csak jámbor óhaj lehetett bármiféle ala­pítás ezen a vidéken. ígéretet azonban arra is tehetett, ami akkor még nem volt birtokában, amint azt a pannonhalmi alapítólevélből láthatjuk. Ebből ugyanis kiderül, hogy I. István a Koppány elleni hadjárat előtt, Szent Márton segítsé­gében bízva, győzelme esetén az ő nevéről nevezett monostornak ígérte a somogyi tizedeket. 18 Miután Veszprém mellett győzelmet aratott, és a somogyi vezér birtokai a kezére jutottak, ígéretének teljesítése elől elhárult az akadály. A területen illetékes veszprémi püspökséget azonban így is kárpótolnia kellett. Könnyen lehet, hogy egy év múlva hasonló ígéret született egy Pécsváradon majdan létesítendő kolostorról is. Mint láttuk ennek kivitelezhetősége még kis­sé váratott magára. A pécsváradi apátság alapítástörténetének tárgyalásánál ki kell térnünk a feltételezett fejedelmi/királyi udvarház kérdésére is. Györffy György elmélete szerint korai kolostoraink alapításában nagy szerepet játszott egy feltételezett fejedelmi/királyi udvarház hálózat. Ezeknek és a hozzájuk tartozó birtokoknak

Next

/
Thumbnails
Contents