Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Koppány Tibor: A kismartoni uradalom szentmargitai kőfaragói a Dunántúl18-19. századi építkezésein

oltárának és faragott kő részleteinek, a várpalotai vár és az ottani kastély barokk kőfaragványainak. Ebből készült a veszprémi Szentháromság-szobor és Székesfehérvártól Nagyvázsonyig számtalan 18-19. századi köztéri szobor és az abból a korból származó, sok jelentős épület részlete. A dunántúli Zichy-uradalmak közül Nagyvázsony műemlékeinek több faragott kő részlete köthető a várpalotai kőfaragókhoz. A középkori eredetű és a török időkben tönkrement Szent István-templomot 1742-1743-ban állíttatta helyre Zichy IV. János és felesége, Széchényi Katalin. A templomon végzett munkához Várpalotáról küldték a kőműveseket, ácsokat és kőfaragókat, valamint az újjáépítéshez szükséges faragott kő részleteket is onnét szállították.

38 Az utóbbiak anyaga az ösküiekhez és a várpalotaiakhoz hasonlóan szintén bántai mészkő. A helyreállítás évszáma alapján a templomon látható barokk kőfaragványok, a kapukeret és annak párkányán az építtető házaspár térdeplő szobra, valamint a felettük elhelyezett, kettős családi címer az 1740-es években Várpalotán működött Thomas Walch művei lehetnek. Valószínűleg tőle származik a Nagyvázsony központjában álló barokk plébániatemplom előtt emelkedő Szentháromság-oszlop is. Anyaga ennek is bántai mészkő. A kétlépcsős alapzaton álló, lemetszett háromszög alaprajzú alsó tömbje sarkain, csigavonalas konzolok által alátámasztott párkányon Szent Sebestyén, Szent Rókus és egy harmadik, erősen szétfagyott, alig-alig felismerhető férfiszent szobra áll. Az alsó tömb homlokoldalán szárnyas kerubfej és felhők közül előtörő fénysugár alatt oltár előtt térdeplő szent alakja látható. A második oldalon Szent Rozália barlangban fekvő alakja található, a harmadikon pedig több soros, ma már olvashatatlan latin felirat. A három szobor között emelkedik a domborművekkel díszített alapzatú oszlop, törzsén a koronával fedett kettős, Zichy- és Széchényi-címerrel. Az oszlop angyalfejes és csigavonalas fejezetén áll a Szentháromság-szobor. A többlépcsős, domborművekkel és szobrokkal gazdagon díszített alapzatú oszlop annak a Szentháromság-emlék formának az egyszerűsített alakja, amelynek legközelebbi darabja az ugyancsak a várpalotai Thomas Walch által faragott veszprémi.

39 Az ő tevékenysége sejthető a Bíró Márton püspök által nagyobb részt ugyancsak bántai mészkőből faragott, Somogy és Zala megye területén található Szentháromság-szobrok készítésében is. A püspök kezdeményezése nyomán terjedt el ugyanis az akkor még a Dunakanyartól a Dráváig terjedő veszprémi egyházmegye területén a barokkban egyébként is kedvelt Szentháromság-kultusz. Az általa faragtatott szobrok közül az egyik leggazdagabb volt az a sümegi, amelyből mára csak az oszlopra helyezett Szentháromság-csoport maradt