Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Koppány Tibor: A kismartoni uradalom szentmargitai kőfaragói a Dunántúl18-19. századi építkezésein

meg, a helyi plébániatemplom déli oldalán. Eredeti képét egy 19. századi metszet örökítette meg.

40 A Kisfaludy Sándor szülő- és lakóházát megörökítő metszet bal szélén látható a Szentháromság-szobor eredeti állapota. A négyzetes alaprajzú kőlapról emelkedő szoborcsoport hengeres oszlopszéken állt, amelyből négy álló volutás sarokelem nyúlt ki, mindegyiken egy-egy kisebb oszloppal és annak tetején a főoszlop irányába néző, térdeplő kis angyal figurával. Az oszlopszék és a négy mellékfigura tűnt el mára és csak a középső oszlop maradt meg, tetején a Szentháromság-szoborral. Egy 1867-ből fennmaradt további metszeten, amely a középkori vár romjait ábrázolja az alatta levő püspöki kastéllyal és ferences kolostorral, már a négy angyalszoborral koronázott mellékoszlop nélkül ábrázolja.

41 (4. kép) A Bíró Márton püspök kezdeményezése nyomán keletkezett Szentháromság-szobrok összegyűjtése még további feladat, mint ahogyan annak feltérképezése sem történt meg, hogy akár Várpalota, akár Nagyvázsony, vagy az egykori veszprémi egyházmegye környékén hol állnak bántai kőből faragott, 18. századi köztéri szobrok. A Várpalota-nagyvázsonyi uradalmak mellett szentmargitai kőfaragók működtek közre a szintén Zichy birtokban levő Óbuda-zsámbéki uradalom 18. századi építkezésein. Közülük a Kugler család egyik tagja, az 1707-ben Szentmargita n született Johann dolgozott az óbudai Zichy-kastély 1740 és 1745 kö4. kép. „Kisfaludy Sándor szülő- és lakóháza Sümegen" a Szentháromság-szoborral, 1859