Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Haris Andrea: Utolsó feljegyzés a vasaljai mellékoltár tárgyában

szobrok esetében a testfelületek mindig mattaranyozást, míg a ruha, illetve többi felület fényaranyozást kapott. Az eredeti rétegek eltávolítása után egy, az oltártól korban teljesen idegen, bizonytalan színű és erezetű, márványozást imitáló festés készült, nagyon erőteljes lakkozással. A tagozatokon és a szobrokon olyan tömör laparanyozással, amely után a szobrok plasztikája szinte teljesen síkká változott. A felújítás „eredményeként", ez a feltételezhetően oltármodellnek készült alkotás, részben elpusztult, hiszen egy oltár felületének - alapozásának, festésének, aranyozásának - pusztulása a műalkotás közel felének pusztulását jelenti. Nemcsak olyan részletek szűntek meg örökre, amelyek talán a tárgy eredeti rendeltetéséhez, helyéhez nyújthattak volna információkat,

21 hanem művészi értékének egy része is megsemmisült. Az új(szerűség) látszatára való törekvés, a tökéletesen ép felület igénye érdekében mindent feláldozó „restaurálás" művészi értékeket romboló tevékenysége ellen már 200 évvel ezelőtt Goethe is felszólalt. A kíméletesebb módszerek alkalmazása érdekében írt véleményének utolsó mondatát magunkénak érezzük: „Alulírottak e felfogás hívének vallják magukat, midőn hálával a kapott bizalomért, boldogan készségesek bármely további ez irányú hozzájárulásra."

22 Jegyzetek 1 A község Vasalja (Vasallya, Vasalla) önálló község volt 1908-ig, akkor egyesítették Pinkaszentkirállyal, Vasalja név alatt. A templom az egykori pinkaszentkirályi településrészben található. 2 Az oltárra először Váli István figyelt fel a vasaljai templomban, melyet méretei alapján különleges darabnak vélelmezett. Ehelyütt is köszönöm neki az információt, valamint Borossay Katalinnak és Ivicsics Péternek, akik a fényképfelvételeket készítették, és felmérték az oltárt. 2 A stipes, melyet a 20. század végére lehet datálni, kinyitható, és benne a Szent Sír található. 3 Ez kialakítás feltételezhetően egyidős a fülkében elhelyezett Jézus Szíve gipszből készült szobrával. 4 A Canonica Visitatiók adatait, a templom 1994-ben történt régészeti, műemléki feltárását vezető P. Hajmási Erikának köszönöm. A templom építéstörténetére vonatkozó adatokat ld. Lapidarium Hungaricum 6. Vas megye II. Szerk. Lővei Pál. Budapest, 2002.481-482. 5 1812: Szombathely, Püspöki Levéltár, Visitatio Canonica Somogyiana: „Praeter aram majorem comperenter ornatam, portatili instructam, adest étiem alia lateralis, portatili aeque provisa, & convenienten adjustata." 1831: Visitatio Canonica peracta ab Andrea Bőié: „Praeter Aram majorem S. Stephano R. Sacram, competenter ornatam lapideo portatili provisam, lateralequae aliud B. Mariée Virgini Sacra authentico portatili convenienter adjustata existit." 6 Ld. Szombathely, Püspöki Levéltár, Visitatio Generalis... per Stephanum Kazó 1696-1698. „Est pure Ungarica et jus patronatus pertinet ad dominium Monyorokerék.", valamint Vas vármegye és Szombathely megyei város általános ismertetője és címtára az 1931-32. évre. Főszerk. F. Szabó Géza. Budapest, [1933.] 206. A könyv megjelenése idején gr. Erdődy Sándor a birtokos.