Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Haris Andrea: Utolsó feljegyzés a vasaljai mellékoltár tárgyában

7 Pannonhalmi Főapátság Levéltára, gr. Erdődy család vépi levéltára 38. cs. 3 fond 3. állag 2. tétel Kegyúri iratok. Ms. Monyorókeréki és monoszlói gr. Erdődy Sándor úrcsász. és kir. kamarás ingatlanai és értékeiről szóló 1915. évi jelentés. Ált. rész: Kegyúri plébániák- Pinkaszentkirály. Köszönöm Csóka Gáspár OSB levéltáros segítségét a levéltári anyag áttekintéséhez. 8 A szobrok azonosításához az ikonográfiái program meghatározásához ehelyütt is szeretném megköszönni Szilárdffy Zoltán szívélyes segítségét. 9 Szent Borbála kezébe a kelyhet a legutolsó felújításkor helyezték, mivel a 2001-es felvételen ez a kéz csuklótól hiányzik. A kehely, amely az attribúció fontos alapja lenne, egy új kiegészítés, de azonosítását el kell fogadnunk, azzal a hipotézissel, hogyha a Szent Katalint ábrázolná, akkor a keréknek valahol a lába mellett meg kellene jelennie. A harmadik szent királylány Dorottya esetében a kéztartás nem teszi lehetővé, hogy attribútumát, rózsákkal teli kosarat fogjon kezében. 10 Érdekes párhuzam, hogy Szent Károly támogatta az 1535-ben alapított Oltáriszentség-testületet. 11 Borromei Szent Károly pestis ellen védő kultusza azután vált általánossá, hogy III. Károly 1713-as nagy pestis idején fogadalmat tett egy templom - a bécsi Karlskirche - felépítésére, valamint kultuszának elterjedését a római Collegium Germanico-Hungaricum növendékei, mint például Migazzi, Esterházy Károly püspökök is elősegítették Magyarországon. Szent Teréz tisztelete Mária Terézia névviselésével terjedtél, különösen az ország déli területein és a Bánátban volt népszerű szent a 18. században, tisztelete, titulusai alattvalói hódolatot fejeztek ki Mária Terézia iránt. Ld. Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium. Budapest, 1977. II.: 378. 12 Az oromzati rész jelenlegi befejezetlenségének, hiányosságának okai egyrészt, abból következik, hogy a középső felül nyitott mező az eredeti kompozíció részét képező ablak helyét jelölheti, másrészt hiányzik ez előtt az ablak előtt szokásos szobrászi díszítés, mint a Szentlélek galambja vagy a Szentháromság. 13 Ez a hiányzó (elpusztult) lábazati szakasz nem azonos a jelenlegi alsó lábazati zónával, melyet 20. század eleji kiegészítésnek vélek. Sajnos nem sikerült arról információt szereznem, hogy a 2001-2003 közötti felújításkor erre a jelenlegi legalsó lábazati zónára miért került egy profilozott, aranyozott léc, ahogy arra sem kaptam magyarázatot, hogy a retablót alul miért toldották meg egy újabb szakasszal, amely által a tabernákulum lejjebb került. 14 A 18. századi oltárépítményeknél a legjellemzőbb az a felépítés, miszerint ennek a legalsó - Vasalján jelenleg hiányzó - lábazati zónának a magassága közel megegyezik a második, a retabló részét alkotó lábazati zónával, valamint az első lábazati zóna felső párkánya a mensa magasságával esik egybe. (Ezt a szakaszt, ha az a modellen egybe volt építve a mensával el kellett távolítani, vagy meg kellett toldani, hogy a jelenlegi tabernákulumot a helyébe illeszthessék.) Az oltár asztal magassága egy olyan méret, amely 90-100 cm-ével állandónak tekinthető. Ezt vettük alapul ahhoz a rekonstrukciós méretezéshez, mellyel a modell méretarányát, illetve a tervezett oltár méretét próbáltuk meghatározni. A fentiek alapján feltételezzük, hogy a modell körülbelül 1:3 méretarányú, egy 5,6-5,7 méter magas oltár terveként valósult meg; a szobrok tervezett mérete 1,20 m magas lehetett. A rekonstrukciós méretezésben való segítségét Váliné Pogány Jolánnak köszönöm. 15 Mérete kissé nagyobb, mint az az átlag méret, melyet a barokk oltárkatalógus tételei mutatnak, az ott publikált makettek átlagmérete 110 cm, azonban a szobrok ott is általában 30 cm-esek. Triumph der Phantasie Barocke Modelle von Hildebrandt bis Mollinarolo. Austeilungskatalog. Hrsg. von Michael Kraft et al. Wien, 1998. 16 A nagyobb szó meghatározása nem igazán lehetséges, de a jelenlegi adatok alapján kb. 4 m felett lehet a határt meghúzni. 17 Az arányokat minden bizonnyal az oltár, illetve a templom méretéhez igazított láthatóság és a faragás, a szobrászi munka technikai korlátai alakították ki. 18 Az oltármodell feltételezett készítése az 1770-es évek körűire tehető, amikor az Erdődy család ezen ágának feje Erdődy Lajos alkancellár (1747-1777), akinek felesége Nádasdy Borbála (1750-1811), két gyermekük ismert Károly (1770-1833), és Ferenc (említve 1772-1815). Erőtel-