Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Bartos György – László Csaba: Kutatások a pápai Esterházy-kastélyban (1999-2001)

segítséget és megértést kaptuk és tapasztaltuk az épületben működő zeneiskola, múzeum és könyvtár munkatársai és vezetői részéről, amiért ismételten is köszönetet kell mondanunk. 13 A 17. századi vedutákon a város keleti oldala előtt látható tavat Esterházy Károly csapoltatta le 1771-ben. A területen kialakult zöldségeskerteket a város 1923-1924 között házhelyeknek osztotta ki. A kertes, villaszerű beépítéssel akkor jött létre a Tókert nevű városrész. 14 Más keleti árokban a felszíntől 3,5 méter mélységig mentünk le. Mindaddig bolygatatlan altalajt nem értünk el. További ásatást már csak szelvények alkalmazásával, nagymértékű földmunkával lehetne végezni. A köves út további szakaszának feltárása a következő generációkra marad. 15 A bélyeges tégla szerint 1888-ban legkorábban. 16 A szigetelőrendszer kisebb javítására a 20. század elején még sort kerítettek. Részleges felszámolására az 1970-es évek derekán kerülhetett sor, midőn megvalósították a Komáromi Tanácsi Tervező Vállalat kertészeti rendezési tervét (KÖH Tervtár, ltsz. 11.751). A belső udvarban ma látható növénykiültetés az akkori terven szerepel. 17 A faltetőnél 1,5 méter széles falazatot egykor szabadon, nem alapárokban falazták. A fal feletti töltések egyidejűek, kissé délnek lejtő rétegződéssel. A leletanyag korhatározásra nem alkalmas vegyes 16-18. századi kerámia volt. A bástya északi oldalát is köpenyezte egy, a kastély homlokzati faláig tartó téglafalazat. Az előbbihez hasonlóan félbehagyott falmaradványt tártunk fel a délkeleti torony keleti sarka alatt is. A felületre bontást itt is megakadályozta a bitumenes szigetelőrendszer. Mivel mindegyik pince rendkívül nedves, reméljük, hogy a szigetelésük megoldása miatt ezt a 19. századi, funkcióját már be nem betöltő csatornarendszert szétbontják. Az előbbiekben említett falak és a nagy barokk kiépítés egymáshoz való viszonyának tisztázására csak akkor nyílik mód. 18 Az emeleti falon észleltünk egy korábbi, fallal egyidős téglahevederes nyílást, amelyet a mai kőkeretes ablakok kialakításakor falaztak be. Az inventáriumok szerint további nyílások is voltak a keleti homlokzat emeleti szakaszán, amelyeket belülről lehetne legegyszerűbben meghatározni, de a 18. századi terekben működő könyvtár miatt erre nincs mód. A földszinti barokk kőkeretes ablakok utólag a kőfalazatba vágott, azt CEF bélyeges téglával köpenyezett más falsíkon ülő szerkezetek. Elhelyezésüket megelőzően már javították, foltozták a kőfalat. A foltozással egy időben, a belső terekben is történtek építkezések, amelyekre később viszszatérünk. Mivel nem volt lehetőségünk a barokk téglaköpeny nagy felületen történő leszedésére és az osztópárkányt átbontva a két kutatósáv összekötésére maradunk a feltételes módban történő fogalmazásnál. 19 A keleti kapu befalazásának alapozásában 1781-es, Esterházy Károly-féle bélyeges téglák voltak. Kutatásaink során eddig pontosan egy tucatnyi bélyeges téglát találtunk. 20 Mindhárom északi rizalit a kőfalazatnál későbbi, annak nekiépült. A nyugati külső homlokzaton a romló földszinti vakolat alól rajzolódik ki egy falazattal egyidősnek tűnő, a kőkeretes mai ablakoknál korábbi nyílás. Itt még nem voltak kutatóárkaink, a járószinteket nem ismerjük. 21 Mithay Sándor: Beszámoló a pápai várkastélynál végzett régészeti ásatásokról. = Pápa Múzeumi Értesítő, 1. Pápa, 1988. 37-50. A tanulmány nem foglal állást a várudvaron északnyugatdélkeleti (az északi szárny falával párhuzamosan) irányban futó fal koráról, de a régészeti topográfia már 15. századinak írja. Megjegyezzük, hogy a topográfiában megjelent periodizációs alaprajz magán hordozza mindazon bizonytalanságokat, amelyeket egy épület építéstörténetének felrajzolása kutatás nélkül megenged. A falvastagságok, falak egymáshoz való viszonyának tisztázása, a föld alatti jelenségek megismerése nélküli periodizáció tévútra vezeti a kutatót. Mindezt a pápai vár messze nem teljes körű kutatási megfigyeléseinek valamint a megjelent publikációknak az egybevetése során már több esetben megtapasztaltuk. 22 A pápai vár első ránk maradt inventáriuma 1639-ben íródott Ld. Pápai várleltárak a 17. századból. 1. A pápai, az ugodi és a devecseri vár 1639. évi leltára. = Lapok Pápa Történetéből, 2000/6. 241-263. A leírásban több házat, boltozatot újonnan építettként említenek, jelentős építkezésre kerülhetett sor kevéssel előbb, azonban közelebbi korhatározást nem ad a leírás.