Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Bartos György – László Csaba: Kutatások a pápai Esterházy-kastélyban (1999-2001)

Több esetben utal az inventárium korábbi épületrészekre és „puszta" házakra is. Utóbbiak az 1597-es robbanáskor megsérült házak lehetnek. Az 1694-es inventárium lényegében a század közepi állapotot rögzíti. Közölve: Gerő -Sedlmayr (3. jegyzetben i. m.) 45-54. A pápai múzeumban őrzött harmadik inventárium már a barokk kastéllyá átépített épületet írja le, lényegében a maival egyező alaprajzzal. Az eddigi kutatások után az inventárumokat feldolgozó tanulmány megállapításai ma már csak kritikával fogadhatók el. Mithay Sándor: Adatok a pápai vár épületegyüttesének rekonstrukciójához. = A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 16. Veszprém, 1982. 203-222. 23 A középkori tér nyílásrendszerét falait csak a későbbi boltozat felett, a boltvállak mögött vizsgálhatnánk, ha lesz lehetőségünk. Megjegyezzük, hogy a földszinti terekben vizsgálataink idejében is próbaterem, régészeti raktár és zeneiskola működött. A ma pinceként szolgáló térhez tartozó egykori külső járószint magasabban volt, mint a támpilléres északi fal építésekor kialakított külső járószint. Ez arra mutat, hogy az építkezések nem csupán falak emelését, terekegybekötését jelentették, hanem az erődítéssel összefüggésben jelentős földmunkát is végeztek. Mindez erősen szűkíti a régészeti megfigyelések lehetőségét. 24 Az 1639-es inventárium szerinti újonnan épített, boltozott gabona tartó házzal azonosítható. MOL, Esterházy család hitbizományi levéltára, Rep. K. 40. f. 1. és Mithay (22. jegyzetben i, m.) 206. 25 A hat fiókkal boltozott egykori raktárteret ma 1958 utáni válaszfalak szabdalják szét. A nyugati fal egyidős a boltozattal, míg a helyiségek előtt húzódó folyosó ablakkiosztása és boltozata már a 18. századi nagy kiépítés terméke. Eredetileg az udvar felé nyitott pitvarként, pilléres folyosóként funkcionált. A keleti szárny északi, utolsó négy axisos szakasza alatti dongaboltozatos pincét is középkorinak véljük. 26 Az ábrázolásokról ld. Rózsa (4. jegyzetben i. m.). Nem foglalkozunk a város és a városfalak ábrázolásának kérdésével. 27 Rózsa (4. jegyzetben i. m.) 12-13. Aldobrandini jelentéséhez a város ostromának helyszínen készített rajzát is mellékelte, ez lehet a vatikáni ábrázolások forrása. 28 A várat és városfalat elválasztó árkot Istvánffy szerint a török időben alakították ki. Pálffy (5. jegyzetben i. m.) 67. A várkapu téves elhelyezése nem Houfnagel hibája, hiszen a legkorábbinak tartott, Vatikánban őrzött színezett rézkarcon is a déli oldalon szerepel a kapu, de ott nem kapcsolódik egybe a város és a vár keleti fala. Rózsa (4. jegyzetben i. m.) 25. és 17. kép 29 Miként a közeli Győr vára ábrázolásánál Houfnagel itt is elsősorban mások rajza szerint dolgozott. Metszete Győrnél elsősorban alaprajzi vonatkozásban hiteles, ott a Püspökvár tömegének rajzolásakor, nem járván a helyszínen, épületeket rajzolt a falazott szárazárok fölé is. Hasonló lehet a helyzet Pápán is, a várban ál It egy palota, a tó felőli oldalon egy magas torony és több kisebb ház. Houfnagel ismerhette az első ábrázolást, avagy annak egy változatát, hiszen több apró részlet, a Tizes-malom, az országutak egyezőnek tűnnek. 30 Rózsa (4. jegyzetben i. m.) 16. és 5. kép, illetve variációi. A kapu lokalizálása céljából Mithay által végzett ásatást hitelesítve nem találtuk a publikációban szereplő jelenségeket, rétegeket. Ma már tudjuk, hogy a 17. századi járószint jelentősen mélyebben lévén a mai szint közelében nem is maradhattak meg bármiféle kapuépítmény maradványai. M/r/iay (21. jegyzetben i. m.) 45. 31 Az erődítés építésze Francisco da Pozzo volt. Munkásságára ld. Koppány Tibor: Francisco da Pozzo „Architectus Regius" és köre. = Műemlékvédelem, XXVIII. 1984.1-6. 32 Az 1653-as Oktavian Leukhard-féle és a 1667-es karlsruhei rajzokról ld. Zákonyi Ferenc: Pápa várának alaprajza és építési költségei 1653-ból. = Műemlékvédelem, XI. 1967. 76-79.; Kisari Ballá György: Karlsruhei térképek a török háborúk korából. Budapest, 2000.130. és 172. kép 33 „az puszta hazaknak az fölit uionnan csináltak" etc. A puszta ház kifejezés huzamosabb ideje lakatlan házra, míg a korábbi épületrészekre esetleg az öreg palota, öregh ablakok kifejezés utal. Történészi vizsgálatot kíván az inventárium alábbi része: „az hol regentem az Csak ház volt" vagyis Csáky László zálogbirtokos háza, lakása. A források szerint ugyanis Pápa 1648-ig van zálogbirtokba adva. Talán egy másik birtokosra utal maga az a tény, hogy inventárium